// 2026. október 9., péntek // Dénes

Nem apadt ki a tabupatak Csíkszentdomokoson

// HIRDETÉS

Sokak szerint tabu még mindig a szexualitás, a csíkszentdomokosaik egy része megszólja a Szerelempatak szereplőit, amiért „ilyesmiről”, s pláne „ilyen korban” beszélni mertek.

 

Szájára vette Csíkszentdomokos lakosainak egy része az egyre szélesebb körökben és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Szerelempatak című dokumentumfilm főhőseit, akadnak olyanok, akik szerint „ilyesmiről” nem illik beszélni, pláne nem ilyen korban. Nem mindenkit botránkoztatott meg azonban a film, a két főszereplő, Jula és Veronka néni pedig egyáltalán nem bánta meg, hogy mert tabukat döntögetni, s nyíltan vállalta, hogy beszéljen a szexualitásról.

„Visszahallottunk ezt-azt, személyesen nem merte senki mondani. A legtöbben azt nehezményezik, hogy ilyen öregasszonyok miért beszéltek ki ilyen dolgokat. De álljon elé az a valaki itt Csíkszentdomokoson, aki ezeket a szavakat szinte napiasan nem használja. Van kivétel, de sok helyen a családon belül napiason elküldik egymást melegebb éghajlatokra gyermek előtt, s az nem csúnya. Szerintük csak az csúnya, hogy mi el mertük mondani, hogy hogy zajlott le az életünk. Azokot a falustársaimat nem értem meg, akik velünk egyidősek, s ilyen negatív véleményük van. Mert azok pontosan tudják, hogy milyen volt az életünk: így zajlott, mert semmi ilyesminek, intim dolgoknak örvendeni nem tudtunk, csak annak, hogy dolgoztunk egy jót, s utána kicsit elkacagtuk” – ecsetelte tapasztalatait a Székelyhon.ro-nak Jula néni.

„Nekünk ez volt az életünk. Elég nehéz életünk volt, de tudtunk vidámak is lenni, és annak örvendtünk, ha kicsit együtt voltunk és szórakoztunk minden nehéz munka végével. Akármilyen fáradtak voltunk, azért tudtunk höngörőzni es, játszodni es, poénokot mondani. Hála a Jóistennek, hogy ha komolyak kellett legyünk, komolyak voltunk, ha vidámak, vidámak voltunk, a helyünket megálltuk, szégyent nem hoztunk sem a családunkra, sem a falura” – vallja hasonlóképpen Veronka néni is.

További érdekes információk a szépkorú tabudöntögetőkről az alábbi linken.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS