– Móricka, nálatok ki volt a miniszterelnök? – Ciolacu! – És ki lett az új? – Há’ Ciolacu!

A koalíciós pártok vasárnap elmentek konzultálni a Cotroceni-palotába kormányalakítási ügyben, de Klaus Iohannis államfő akkor még nem árulta el, hogy kit kér fel miniszterelnöknek. Annyit mondott: miután a parlamentben megválasztják a szenátus és a képviselőház elnökét, ő is megnevezi, kit jelöl kormányfőnek.

Aztán a parlamentben hétfő reggel Ilie Bolojant, a PNL ügyvivő elnökét választották szenátusi elnöknek, míg a PSD-s Ciprian Șerban a képviselőház elnöke lett.

Nem sokkal ezt követően Iohannis ismét a nyilvánosság elé állt és megindokolta vasárnapi halasztását: a szenátusi és a képviselőházi elnökválasztás bizonyította, hogy az Európa-párti koalíció működőképes.

És hát akkor megtette a javaslatát: Marcel Ciolacu.

Az elnöki bejelentésen ott voltak a koalíciós pártok képviselői. Ciolacu azt mondta: nehéz idők jönnek, de mindannyian tanultunk a múlt hibáiból.

És akkor itt az új kormány névsora, a kormánypártok 8:6:2 arányban osztoztak a miniszteri tisztségeken:

Miniszterelnök: Marcel Ciolacu (PSD)

PSD:
Tárca nélküli miniszterelnök-helyettes: Marian Neacşu
Igazságügyi miniszter: Radu Marinescu
Védelmi miniszter: Angel Tîlvăr
Gazdasági és digitalizációs miniszter: Bogdan Ivan
Szállításügyi miniszter: Sorin Grindeanu
Egészségügyi miniszter: Alexandru Rafila
Mezőgazdasági miniszter: Florin Barbu
Kultúraügyi miniszter: Natalia Intotero
Munkaügyi miniszter: Simona Bucura Oprescu

PNL:

Belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes: Cătălin Predoiu
Külügyminiszter: Emil Hurezeanu
Európai alapok minisztere: Marcel Boloș
Energiaügyi miniszter: Sebastian Burduja
Környezetvédelmi miniszter: Mircea Fechet
Oktatásügyi miniszter: Daniel David

RMDSZ:

Pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes: Tánczos Barna
Fejlesztési miniszter: Cseke Attila

A koalíciós pártok nem csak a közös kormányzásról állapodtak meg, hanem a közös államfőjelölt személyéről is. Ő a liberális Crin Antonescu, aki tíz évvel ezelőtt hagyott fel az aktív politizálással.

Az USR kimaradt a kormánykoalícióból, jelezték is: sem az új Ciolacu-kormányt, sem a koalíció közös államelnök-jelöltjét nem szavazzák meg.

A közútfejlesztéssel foglalkozó állami társaság (CNIR) megállapodott a börtönfelügyeleti hatósággal (ANP) arról, hogy a következőkben büntetésüket töltő elítéltek is dolgozni fognak az autópályák és gyorsforgalmi utak építésén.

Gabriel Budescu, a CNIR vezérigazgatója szerint azok az elítéltek dolgozhatnak majd az útépítésben, akik félig nyitott rendszerben töltik büntetésüket. Ez a munka nem kötelező, csak azok az elítéltek mennek majd az építőtelepekre, akik akarják is ezt. A projekt a társadalomba való visszailleszkedést is célozza, a jelentkező elítéltek a büntetésük letöltése után szakképzett alkalmazottai lehetnek az útépítő cégeknek. Az elítéltek helyszínre utaztatását és őrzését a börtönfelügyeleti hatóság biztosítja, munkájukért fizetséget kapnak és a munkanapokat levonják a hátralevő büntetésükből.

Az elképzelés nem újdonság, Budescu szerint korábban már foglalkoztattak elítélteket útépítéseknél, ez pedig nem csak a társadalomba való visszailleszkedésüket segíti, hanem a munkaerőhiányt is enyhítheti.

Húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy amerikai bíróság egy Kolozs megyei férfit informatikai bűncselekmények, miután az bűnösnek vallotta magát.

A 30 éves, nemeszsuki Daniel Christian Huleát tavaly júliusban tartóztatta le a román rendőrség az FBI kérésére, a román hatóságok pedig kiadták az Egyesült Államoknak, hogy ott elítélhessék.

A férfi a NetWalker digitális zsaroló kártevőt (ransomware) használva részt vett több online támadásban, világszerte emberek és intézmények százaitól zsarolt ki jelentős pénzösszegeket. A ransomware az áldozat számítógépére kerülve zárolja az adatállományokat, a feloldásért pedig a hekkernek kell fizetni (általában bitcoinban), különben többé nem férhet hozzá az adataihoz.

A floridai bíróság előtt Hulea beismerte, hogy közel 1600 bitcoint zsarolt ki áldozataitól, amelyek a fizetés pillanatában összesen 21,5 millió dollárt értek.

Az ítélet szerint a férfinak a húsz évnyi börtönbüntetés letöltésén kívül vissza kell fizetnie a 21,5 millió dollárt, valamint az indonéziai Bali szigetén épülő luxusnyaralókban érdekelt ottani cégben való részesedésének értékét, mintegy 15 millió dollárt.