// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Multikultúra a Szent László Napokon

// HIRDETÉS

„Látnoki kiállítás” és Erdély „magyar napjainak” évkönyve Nagyvárad városünnepén.

Artgenerator 2 címmel nyitották meg kedd délután a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Képzőművészeti Tanszékének szervezésében látható kiállítást, melynek célja az intézmény fiatal képzőművész-hallgatóinak bemutatása.

Antik Sándor, a PKE oktatója ismertette az Artgenerator tehetséggondozó műhelyt, elmondta: három művészeti ág (videó, reklámgrafika és infógrafika) is képviselteti magát a diákok munkáin keresztül, s a kiállításra olyan lehetőségként tekint, mely során a PKE tanulói megmutatkozhatnak a szélesebb közönség számára is.

Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője kiemelte: kimondottan örül, hogy a fiatal művészek is megmutathatják tehetségüket.

A kiállítás szerdától vasárnapig (14 és 20 óra között) tekinthető meg a PKE Zárda (Mihai Viteazul) utcai tanszéki pincegalériájában.

Molnár László József nagyváradi származású művész teljes életművén kalauzolja át a látogatót a nagyváradi vár galériájában berendezett, Retrospektív című tárlat, amelyet szintén a Szent László Napok keretében rendeztek meg. A Pece-parti várost a nyolcvanas években elhagyó művésznek ez az első önálló kiállítása szülővárosában.

Zatykó Gyula főszervező itt azt emelte ki, hogy „a művészet híd és kapocs román barátainkkal”. A multikulturalitást pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a művészt és alkotásait Ramona Novicov műkritikus méltatta – ő egyébként magyarul köszöntötte az egybegyűlteket, mielőtt átváltott volna a román nyelvű méltatásra.

A műkritikus próféciaként jellemezte Molnár László József alkotásait, és méltatta, hogy a művész alig használ pár színt ahhoz, hogy megrajzolja a vég közeledtét. „Egy látnoki kiállítás” – mondta a műkritikus, aki szerint a tárlat anyagát „az emlékek hamvai” borítják, egyúttal „tünemények játékaként” jellemezte az alkotásokat.

Ez a kiállítás június 21–23. között 15 órától 18 óráig, június 24–26. között pedig 11-től 18 óráig látogatható.

Mészáros Tímea, Szabó Lilla és Bodó Barna az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv nagyváradi bemutatóján

A nagyváradi várban továbbá bemutatták a nemrég megjelent Erdélyi Magyar Civil Évkönyv 2015-ös kiadását, amelynek kolozsvári bemutatójáról mi is beszámoltunk. A kötetbemutatón Mészáros Tímea újságíró, portálunk munkatársa, a kötet egyik szerkesztője köszöntötte a résztvevőket. Az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv rendhagyó kiadása Erdély „magyar napjaival” foglalkozik: olyan város- és falunapokkal, amelyek a rendszerváltást követően szerveződnek az erdélyi településeken, kifejezetten a magyar közönséget megszólítva, a helyi értékek felmutatásának szándékával.

Bodó Barna, a kötet szerkesztője a Sapientia EMTE oktatója, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kötet egyaránt foglalkozik a szórvány, illetve a tömbterületek fesztiváljaival: mindegyiknek megvan a sajátos hangulata, jellege.

Szabó Lilla társszerző, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, a Kincses Kolozsvár Egyesület ügyvezető elnöke pedig a kolozsvári fesztiválról beszélt, mely a maga hét évével a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát. A rendezvény mintáját követve több fesztivál jött létre, többek között a Szent László Napok is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS