// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Most éppen egy Székelyföld-Magyarország focimeccs miatt habzik Simionék szája

// HIRDETÉS

Csíkszeredában tartanak stadionavatót, eredetileg a román ifiválogatottnak kellett volna szerepelnie.

Már megszokhattuk, hogy ha bármilyen, a magyarokkal vagy a Székelyfölddel kapcsolatos hír bukkan fel, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) azonnal rácuppan, hogy a magyarok elleni uszítással próbálja feltornászni az oroszbarátság miatt megzuhant népszerűségi mutatóit.

A magyargyűlölő párt illetékeseinek most éppen azzal van bajuk, hogy július 23-án egy Székelyföld-Magyarország U18-as labdarúgó-mérkőzéssel avatják majd fel a csíkszeredai stadion új tribünjét.

Az AUR-nál persze a hír azonnal kiverte a biztosítékot.

George Simion, a párt futballhuligánból elnökké avanzsált vezetője arra szólította fel a kormány illetékeseit, hogy akadályozzák meg a mérkőzést,

mivel az a Székelyföld államiságának elismerésével lenne egyenlő.

Simion azt vizionálja, hogy mindezzel Erdélyt egy magyar államként tüntetik fel, amely a másik magyar állammal játszik. Mindezt a magyar revizionizmus megnyilvánulásának tartja, amely a bukaresti kormány „elmagyarosodása” és „az RMDSZ zsarolása” nyomán történhet meg.

Claudiu Târziu, a párt szenátusi frakcióvezetője nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a meccset, és felszólította a kormányt és a Hargita megyei prefektúrát, hogy lépjen közbe.

Az egészben az a legröhejesebb, hogy a szervezők

eredetileg egy Románia-Magyarország U18-as meccsel avatták volna fel a stadiont,

ám a román szövetség a válogatott sűrű programjára hivatkozva elutasította a felkérést. Ennek nyomán döntöttek amellett, hogy akkor a Székelyföld válogatottját hívják meg, amelyben a Sepsi OSK-ból és az FK Csíkszeredából is lesznek játékosok, de más székelyföldi városokból is hívnak labdarúgókat.

Mindezt Szondy Zoltán, a csíki klub elnöke mondta el, aki szerint ha a románok mégis kötélnek állnának, természetesen az eredetileg tervezett magyar-román meccsel avatnák fel a stadiont.

Egyben felhívta a figyelmet a román közbeszédben tapasztalható ellentmondásokra. Az egyik szerint a Székelyföld nem is létezik – ez esetben fölösleges az idegeskedés.

A másik szerint létezik, éppen ezért fel kell számolni.

El kéne végre dönteni, hogy mi is az igazi bajuk.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS