// 2025. augusztus 1., péntek // Boglárka

Mit tudott Erdély Hiltonja a 19. században, és mit tanulhatnának tőle napjaink vendéglátósai?

// HIRDETÉS

Neve nem véletlenül vált fogalommá, az étlap alapján ma is bármikor betérnénk a Nagygáborba egy pipesültre és egy pohár Szamosvízre.

Kolozsvár szállodaiparának kezdeteiről, a békebeli idők önmagában is izgalmas időszakáról tudhattunk meg többet, és az is kiderült, hogy mi volt az a sokak által kedvelt Szamosvíz (izgalmas márkanév ez azért mintegy 130 év távlatából is) – nem bántuk meg tehát, hogy beültünk a Nagy Gáborról, Kolozsvár legendás vendéglátósáról szóló előadásra a Kolozsvári Magyar Napokon.

Egy kivételes szakmai életutat mutatott be Nagy Béla nyugalmazott gépészmérnök, míg Talpas János egyetemi oktató (BBTE) előadása éppen azokkal a részletekkel egészítette ki az elhangzottakat, amelyekre az olvasó is kíváncsi lehet:

milyen üzenetet hordozhat a kereken száz évvel ezelőtt meghalt Nagy Gábor példája a mai kor emberének?

Nagy Gábor útja a belső-magyarországi Dömsödtől Kolozsvárig vezetett, ahol egy rövid marosvásárhelyi kitérő után az egykori szobapincérből szállodaalapító és dúsgazdag földbirtokos válhatott. Szakmai teljesítményével és vállalkozói szellemével haladt előre a pályán, egy olyan időszakban, amikor Kolozsváron még csak pár szálloda, vendéglő működött.

A polgárság körében még nem volt divatos étterembe járni, ezen a vasúti közlekedés beindulása változtatott, amiután egyre több vendéglátó hely jelent meg a környéken. Nagy Gábor volt az első kolozsvári kávéház üzemeltetője: a Bánffy-palota földszintjén, kerthelyiséggel is rendelkező helyiség különlegessége volt, hogy

voltak külön a nők számára fenntartott szalonok is.

Nagy Gábor azzal írta bele magát kitörölhetetlenül a kolozsváriak emlékezetébe, hogy a Belső Magyar utca és a Főtér sarkán lévő épületben 1891 szeptemberében megnyitotta Kolozsvár legmodernebb, 36 szobás szálloda-étterem együttesét.

A Központi Szálló (a főtéri épület, amelyet a Sapientia vásárolt meg nemrég, homlokzatán a Melody-felirat olvasható) a kor legelőkelőbb vendégeit fogadta, az étlapon olyan, a francia konyha inspirálta ínyencségek szerepeltek, mint ragout leves spárgával, fogas remoulade mártással, pecsenye körözve, pipesült uborka salátával, parfait, és a borok közül nem hiányozhatott a Szamosvíz, mely persze nem a Szamos vize volt, hanem Nagy Gábor saját borászatának terméke. A Kőmál (Fellegvár) délkeleti oldalán elterülő szőlőbirtok bora

a kolozsvári rakott káposztával vagy a tordai pecsenyével egyenrangú helyi specialitás lett.

Valószínűleg ivott belőle Nagy Gábor leghíresebb vendége, Ferenc József osztrák császár és magyar király is, aki kivételes módon saját szakácsai főztje helyett a Központi konyhájának felhozatalából választott kolozsvári látogatásakor.

Miben rejlett tehát Nagy Gábor sikere? Állandó vendégeit nagy becsben tartotta, a nemes egyszerűséggel ketreceknek nevezett páholyait Kolozsvár tehetősebb rétegei - iparosok, kereskedők, ügyvédek, lapszerkesztők, egyszóval az értelmiségiek - bérelhették. Akár ötvenfős lakomák rendezésére is lehetőséget biztosított, miközben a vendéglátóhely mindig nyitva állt a törzsközönségének. Ez ma is kihívás a vendéglátó helyek számára, több mint száz évvel ezelőtt is komoly pincéri teljesítményt igényelt.

A zenészként is kiemelkedő Nagy Gábor igyekezett a legszínvonalasabb kávéházi zenével szórakoztatni a közönségét, rendszeresen fellépett például Salamon János, Bem tábornok tábori zenésze is. A Központi Szállón kívül rövid ideig a szőlőbirtokán is működtetett egy népszerű mulatóhelyet. Bár szőlő ma már nem terem arra, a jó ízlésről árulkodó lakóépület még áll a mai Galilei (egykori Gizella) utcához tartozó területen.

Nagy Gábor Kolozsvár társadalmi életének meghatározó alakja volt,

gazdag hangszergyűjteménye volt, hozzájárult a kolozsvári intézményes zeneoktatás működtetéséhez, anyagilag támogatott minden előremutató kezdeményezést. Pénzének legnagyobb részét a város belterületéhez tartozó földterületek felvásárlására fordította. Szaktekintélynek számított, így tanácsára a budapesti döntéshozók is kíváncsiak voltak, amikor az egyre-másra megjelenő éttermek, kávézházak, szállodák szabályozásáról volt szó.

Erdély Hiltonja sikerének titka abban is megmutatkozott, hogy precíz könyvelést vezetett, és ennek érdekében nem volt rest külföldi példák alapján saját könyvelési rendszert kialakítani. Tudta, hogy mitől válhat jobbá a vendéglátás, és tett is érte: kezdeményezte a közös ipartestület létrehozását, illetve befektetett az országos premierként, minden állami és városi támogatás nélkül megalakult pincériskola működtetésébe is, ahol a felszolgálás alapjain túl például idegen nyelveket, illemtant is tanítottak a pincéreknek.

Nagy dolog volt ez akkor Kolozsváron, és nagy dolog lenne ma is, hiszen mind a pincéregylet, mind a pincérképzés hiánycikknek számít az egész országban.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ceaușescu, az influenszerek és a párhuzamos hatalom kiépülése

Sánta Miriám

Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Varga László Edgár

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

Sólyom István

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Trikolór kormányhorror: az oktatási cenzor és a megélhetési kenőpénzes
Főtér

Trikolór kormányhorror: az oktatási cenzor és a megélhetési kenőpénzes

Van ez a reformkormány, tele hozzáértő, határozott, kitartó és (főleg!) a hazai állami szőnyegek alá sepert mocskot kiseperni akaró reformpolitikusokkal. Aztán lépésről lépésre kiderül, hogy mégsem.

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások
Krónika

Egyre gyakoribb jelenség: egyszerűen továbbállnak a vendégmunkások

Egyre több ázsiai vendégmunkást foglalkoztató romániai munkáltató szembesül egy kényes és gyakran nem egyértelmű jogi problémával: mi történik abban az esetben, ha egy nem uniós állampolgár illegálisan elhagyja Romániát?

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?
Főtér

Miért érdemes a sóbánya megsemmisülése után megállni Parajdon?

Tűnődés a székelyföldi, erdélyi, romániai turizmus állapotáról és buktatóiról.

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál
Székelyhon

Az új csőrendszer mellett is folyik a víz a parajdi sóbányánál

Nem tettek jót az esőzések a Korond-patak elterelésének, hiszen a kialakított vezetékrendszer nem tudja elnyelni teljes egészében a megnövekedett hozamot. A történtekről nem tartottak sajtótájékoztatót, de a munkapont vezetője nyilatkozott lapunknak.

Tánczos: nem csak a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz nyúlunk hozzá, hanem a többi érintettéhez is
Krónika

Tánczos: nem csak a bírák és ügyészek különleges nyugdíjaihoz nyúlunk hozzá, hanem a többi érintettéhez is

A kormány által a különleges nyugdíjak rendszerének átalakítására kidolgozott reform minden olyan kategóriát érint, amely ilyen juttatásokban részesül, nem csak a bírókat és ügyészeket – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Menet közben hagyta el két kocsiját a vonat, az utasok a mezőn rekedtek
Székelyhon

Menet közben hagyta el két kocsiját a vonat, az utasok a mezőn rekedtek

Menet közben vesztett el két kocsit a Nagyvárad–Konstanca vonalon közlekedő InterRegio személyvonat kedden este. A kocsik a vontatókapocs meghibásodása miatt szakadhattak le, az utasok pedig két állomás között, a mezőn rekedtek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ceaușescu, az influenszerek és a párhuzamos hatalom kiépülése

Sánta Miriám

Az influenszerkedésnek akkora hatása van, hogy társadalmi léptékben is mérhető párhuzamos, informális hatalom-kiépülésnek lehetünk szemtanúi.

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Varga László Edgár

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

// HIRDETÉS
Nagyítás

A Maros megnyomorítása – a kavicsbányák és az emlékeikből élő horgászok

Fall Sándor

Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

Sólyom István

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

 

// HIRDETÉS