// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Miért Székelyföldön forgatott albán bosszúdrámát a francia díva?

// HIRDETÉS

Mert ő az öntörvényű Fanny Ardant, és megteheti. Az örök emberit kereste és látta bele az erdélyi tájba, és nem érdekli, hogy ezért titokzatosnak vagy felszínesnek tartjuk-e.

Életműdíjat kapott a 17. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – kezdhetnénk már a harmadik cikket ugyanígy az idei TIFF-en, de Fanny Ardant nem az az ember, akit könnyű és érdemes ennyivel letudni. Több mint 30 színházi, mintegy száz film- és tévészerep, két filmrendezés és tudatosan misztifikáló nyilvános szereplés – ezekből mind ízelítőt adott a francia színésznő Kolozsváron.

 

Nem színházi, de azért szerepet játszott péntek este a Hamu és vér című filmjének vetítése után a Győzelem mozi színpadán, és úgy adta a közvetlent a szombat déli rövid sajtótájékoztatóján, hogy egy percig sem lehettünk biztosak benne, most magát adja, játssza magát vagy megjátssza magát. Imád dramatizálni, történetet és mondatot is, és azt sem bánja, ha a melodrámáig vagy a közhelyig stilizálja az üzenetét. 

 

Fanny Ardant kolozsvári fellépései kimerítették a francia díva kifejezés összes konnotációját.

Gesztusai indokolatlanul szélesek és színpadiasak, hangja annyira búgó és szándékosan fátyolos volt pénteken a mozi színpadán, hogy az utolsó széksorban is hanyatt lehetett esni az aurájától. Mivel szombaton már visszafogottabb volt, elfogott a gyanú, hogy az az intenzitás, amellyel meghatódott saját magától előző este, az épp levetített Cendres et sang (Hamu és vér) melodramatikus tragédiájának volt hivatva némi hitelességet biztosítani.

 

 

Fanny Ardant és a Hamu és vér romániai castingosa | Fotók: Szabó Tünde

 

Ez volt az első film, amit rendezett, tíz évvel ezelőtt forgatták jobbára Székelyföldön, az akkor még elég romos miklósvári kastélyban és udvarán francia és román színészekkel. Az albán nevű családok között az albán vérbosszú törvénye alapján bonyolódó konfliktusok alkalmanként románul, jobbára persze franciául robbannak ki háromszéki kastélyok udvarán – ezt erdélyi gyomor elég nehezen tudja hitelesként megemészteni.

 

De Ardant-t a történet és nem a történelem érdekli, az a vadság, amelyet több évezrednyi civilizáció se tudott lecsiszolni rólunk, a karakterek tragikus súlya, az élet tragikus érzése, miközben ő frenetikusan szeret élni, és fontosabbnak tartja a megbocsátást, mint az igazság(osság)ot. Nem zavarja az élet ellentmondásossága, sőt szerinte fel kell vállalnunk azt, hogy ellentmondásosak vagyunk. 

 

Nagyon szereti a görög tragédiákat, fiatalon olvasta az Iliászt és az Odüsszeiát, a trójai háború mindegyik szereplője neki olyan, mintha családtagja volna, mondta. Az örök emberi tragédia az, ami őt megfogja, nem kell mindig mindent modernizálni, jegyezte meg, ezt az örök emberit látta meg az erdélyi tájban is, amelybe egyből beleszeretett, és ezt választotta első filmjének helyszínéül. 

 

 

A színész-rendezőt meghatotta, hogy találkozhatott a tíz évvel ezelőtti stábjának egy részével

 

A filmben ugyanis el akart mesélni egy tragédiát, de nem görög ruhákban, hanem vidéki környezetben, és mivel olvasta, hogy a vérbosszú törvénye egészen korunkig élő hagyomány volt Albániában, ezért mindenképp kelet-európai tájat keresett.

 

Nem tartja magát professzionális színésznek, nem épült be a filmiparba, eleve csak olyan szerepeket vállal, amelyek megfogják. Ösztönösen és gyorsan dönt a forgatókönyvek alapján, és csak olyan rendezőkkel szeret dolgozni, akikben „ég a szent láng”, akik számára privilégium, hogy rendezhetnek, és folyamatos öröm forrása függetlenül attól, hogy kezdő vagy már befutott rendezőről van szó – mondta el a kolozsvári újságírók kérdéseire.

 

A filmezés világába François Truffaut vezette be, 

aki egy tévészerep alapján választotta ki őt 1981-es filmje, a Szomszéd szeretők női főszerepére. Ez akkor nagyon szokatlannak számított Franciaországban, magyarázta Fanny Ardant, mert nem volt átjárás a színház, a tévé és a filmezés között. Truffaut viszont szabad ember volt, önhatalmúlag döntött a kérdésben.

 

 

Fanny Ardant a Platinia szállóban tartott sajtóbeszélgetésen

 

Nagyjából ennyit árult el Truffaut-ról, akivel a forgatás után együtt maradtak, közös gyerekük született, majd a rendező valóban tragikus hirtelenséggel (agytumor következtében) hunyt el 1984-ben. A Truffaut-hoz fűződő személyes viszonyáról soha nem nyilatkozik, jelentette ki. Ahogy arra a kérdésre is csak ügyvédje jelenlétében válaszol, hogy most szerelmes-e – tért ki a válaszadás elől Ardant, aki jelenleg Gérard Depardieu élettársa. 

 

Politikai nézeteiről se szokott beszélni mikrofonba, 

válaszolta a palesztin sáljára rákérdező újságírónak. Szereti az embereket és a provokálást, nem szereti viszont a pártokat, mozgalmakat, a különféle akciókra történő felhívásokat, a PC-t, a divatos nézeteket, és soha nem fog semmilyen mozgalomhoz csatlakozni, mert az élet ellentmondásos, válaszolta a lánynak, aki a véleményét firtatta volna a film világából indult #metoo mozgalomról.

 

Azt is csak a halálos ágyán tudná majd megmondani, melyik volt a kedvenc szerepe. Ugyanígy nem tud tanácsot adni a kezdő színészeknek sem, pusztán annyit mondana nekik, hogy csak akkor űzzék ezt a hivatást, ha nagyon-nagyon szeretik.

 

 

Fanny Ardant és palesztin kendője. Ozana Oancea színésznő tolmácsolt

 

Őt magát az öröm és a harag érzése energizálja, ezek egyféle kombinációjával megy be a jelenetekbe akár a színpadon, akár forgatáson. A mozival pedig úgy van, mint a paradicsomos spagettivel: megrögzötten mindig ezt rendeli az éttermekben, miközben fél tőle, hogy egy idő után nem fog majd ízleni neki, és megrögzötten szeret belépni a sötét moziterembe, miközben attól tart, egyszercsak elege lesz a filmnézésből.

 

A filmfesztiválokat pedig azért szereti, mert itt változatos a menü, nem a kommersz törvénye dönt, hanem sokféle filmet lehet látni a világ minden tájáról. És ez a sokféleség fontosabb szerinte, mint az, hogy mennyire profin van elkészítve egy-egy film.

 

Ugyanígy nem egy, hanem sokféle könyvet érdemes olvasnunk, válaszolta arra a kérdésre, mit olvassunk ahhoz, hogy jobban megismerjük saját magunkat. Fiatalon is sokat olvasott, falta Dosztojevszkij, Proust, Shakespeare műveit, a görög tragédiákat, és hülyeségnek tartja a mondást, hogy aki szereti a könyvet, az nem szereti az életet. Ellenkezőleg: az olvasással időt nyerünk ahhoz, hogy megértsük az életet. Saját magunkat pedig a magányban építjük annak ellenére, hogy a magány szerinte tragikus: olyan rémálom, amelyben meg tudjuk látni az élet ajándékát.

 

 

Ne csodálkozzunk, ha Fanny Ardant néha líraian fogalmaz, el is mondta, hogy nagyon szereti a költészetet, a költői viselkedést és a költői képeket. És ma már jobban kedveli az orosz költőket, mint a franciákat, vallotta be, mert Oroszországban mindig kockázatot jelentett, halálos tétje volt annak, ha valaki költő volt, míg Franciaországban szerinte ez csak szellemi csavargás, ott a költők teljesen mindennapi emberek.

 

Filmben is a költőit, a képek erejét szereti, például Tarr Béla filmjeit, amelyek ismeretlen világba vezetnek el, ahol nem tudjuk, mi történik majd, de érezzük az erejét.

 

Ahogy azt sem tudjuk, mi történik pontosan Fanny Ardant világában, de éreztük a – színpadiasból titokzatossá mélyült – erejét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS