Mi jöhet még? Megint leomlott a hegyoldal az elátkozott észak-erdélyi autópálya mentén

Ha azt mondjuk: észak-erdélyi autópálya, akkor ideális esetben egy Nagyváradtól Brassóig húzódó aszfaltcsíkról lenne szó, amelyen alig néhány óra alatt, gyorsan el lehetne jutni a Partiumból Erdély délkeleti végébe. Vagy fordítva.

Ehhez képest mindenkinek az jut róla eszébe, hogy hiába kellett volna elkészülnie már 2012-re, még mai is csupán néhány tucatnyi kilométer használható belőle, az is jórészt Kolozsvár és Marosvásárhely között, illetve Nagyvárad mellett, az új határátkelőnél.

Már amikor használható.

Most például még az egyik, alig három éve megépült szakasszal is gondok adódtak.

A Gyalu és Magyarnádas közötti szakaszon ugyanis az autópálya melletti támfal gondolt egyet, és leruccant az aszfaltcsík mellé.

A ráépített vízelvezető csatornákkal és néhány tonnányi sziklával együtt.

Ezért aztán a külső sávot le kellett zárni, a megengedett sebességet pedig óránként 60 kilométerre csökkentették.

Az országos közútkarbantartó vállalat (CNAIR) illetékesei szerint a sztrádaépítési munkálatok szerint elvileg megerősített hegyoldal a közelmúlt bőséges esőzései miatt indult meg.

Öröm az ürömben, hogy mivel nem olyan rég készül el, a sztrádaszakasz még jótállás alatt van, úgyhogy az építő saját költségén köteles kijavítani.

Mint ismert, ez a szakasz mindig is problémás volt, hiszen hiába készült el 2016-ra, csak 2018-ban lehetett átadni, mivel nem épült meg időre egy, a Szamoson átívelő híd.

Ezért aztán a közbeszédben csak autópálya-múzeumként emlegették.

Mondjuk, addig legalább nem veszélyeztette senki életét az elvileg megerősített, gyakorlatilag leomló hegyoldal.