// 2026. november 7., szombat // Rezso

Melyek Európa leggazdagabb és legszegényebb államai?

// HIRDETÉS

Egyet tippelhet, Románia hol helyezkedik el a rangsorban.

Luxemburg volt az Európai Unió leggazdagabb tagállama tavaly is, vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is a nagyhercegség toronymagasan vezet – írja az MTI.

Az előző négy évhez hasonlóan, Bulgária maradt az unió legszegényebb országa, lemaradása óriási még a középmezőnyhöz képest is – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentéséből.

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 258 százaléka volt az uniós átlagnak.

A második helyen áll Írország, az átlag 183 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában, aránya mindössze 49 százalék.

Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (124 százalék), Svédország (123 százalék), Németország (123 százalék), Belgium (118 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (107 százalék) és Franciaország (104 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 10 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (97 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (88 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (83 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Litvánia (75 százalék) és Észtország (75 százalék) következik.

Magyarország és Románia egyaránt a lista utolsó negyedébe került, bár a magyarok egy kicsit még mindig megelőzik a románokat.

Lengyelországban és Görögországban az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, Magyarországon pedig 67 százaléka. A sereghajtó Lettországban 65, Horvátországban 60, Romániában 58, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúgott ez az arány.

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 132 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 53 százalékával.

Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (119 százalék), Nagy-Britannia (116 százalék), Finnország (114 százalék), Dánia (113 százalék), Belgium (112 százalék), Franciaország (111 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (110 százalék).

Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 13 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (91 százalék), Spanyolország (89 százalék), Litvánia (85 százalék), Portugália (82 százalék), Málta (81 százalék), Csehország (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovákia (76 százalék), Szlovénia (76 százalék), Lengyelország (74 százalék) és Észtország (72 százalék).

A maradék öt ország csoportját Lettország vezeti 67 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, Románia (61 százalék), Horvátország (59 százalék) és Bulgária (53 százalék) előtt.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS