Megtorpedózná a kormány Verespatak UNESCO-védettségét

Vissza akarja vonni a kormány a Verespatak UNESCO-védettségét kérő román beadványt, mivel az akadályozná az aranykészletek kitermelését – közölte Mihai Tudose miniszterelnök kedden este a România TV hírcsatornán nyilatkozva.

A kormányfő a verespataki arany ciántechnológiás kitermelésével próbálkozó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) anyacége által a román állam ellen kezdeményezett eljárásról, amely kapcsán kifejtette: álláspontja szerint a román fél nem veszíthet.

Rámutatott: az RMGC arra hivatkozik, hogy befektetett az épített örökség megóvásába, embereket fizetett, és reklámspotokat finanszírozott.

„Most meghúzták a vonalat, összeadták a kiadásokat, és azt mondják: Nézzétek, mennyit fektettünk be. Álljunk meg egy kicsit, azt mondtátok, hogy a bányászatba ruháztok be, aranyásásba, nem reklámspotokba, múzeumokba vagy másba” - mutatott rá a kormányfő.

Az UNESCO-védettség kapcsán közölte: nem tudja, mi indokolta annak igénylését, amelyet a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány művelődési minisztere, Corina Șuteu nyújtott be a kabinet mandátumának utolsó napján, és amely azzal, hogy megtiltott minden fajta munkálatot, a kártérítési eljárás során is nyomhat a latban.

„Megpróbáljuk visszavonni a beadványt, megírjuk, hogy már nem tartjuk fenn a korábbi álláspontunkat, ami nagyon furcsa helyzetbe hoz a nemzetközi szervezetek előtt, de meglátjuk. Ha a dolgok végleg így maradnak, akkor vége. Ott maradnak az aranylelőhelyeink” - mondta a miniszterelnök.

Tudose szerint elég lett volna, ha egyszerűen csupán védett övezetté nyilvánítják a helyszínt, azt ugyanis utólag saját hatáskörben is vissza lehet vonni. „Azt mondhattuk volna, hogy ott él az utolsó szitakötő a fajtájából, aztán, ha egyszer csak észrevesszük, hogy a szitakötő nincs többé, és örökösöket sem hagyott hátra” , visszavonható lett volna a védett övezetté nyilvánítás.

Az előző kormány művelődési minisztériuma a helyszín világon egyedülálló kulturális értékére hivatkozva kérte Verespatak védetté nyilvánítását az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetétől (UNESCO).

Verespatak védetté nyilvánításának a folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

A kanadai Gabriel Resources – az RMGC többségi részvényese – még 2015-ben kezdeményezett eljárást a román állammal szemben a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál. A vállalat kártérítést követel, mert úgy véli, hogy Románia megakadályozta verespataki beruházási tervét, megsértve az eljárási szabályokat, és nem fizetett kártérítést sem annak ellenére, hogy szerintük a román állam megfosztotta őket a beruházás teljes értékétől. A cég szerint a román eljárás sérti a befektetésekre vonatkozó nemzetközi kétoldalú szerződéseket, és jelentős veszteségeket okozott neki.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni. Verespatakon ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.