Megbukott Viorica Dăncilă kormánya. De mi következik?

Amint az várható volt, az utolsó percig zajlottak a kulisszák mögötti egyeztetések, gyanúsítgatások, fenyegetések – és bizonyos források szerint a voksvásárlások –, de a végén az ellenzéknek sikerült megbuktatnia a Dăncilă-kormányt a parlament két házának együttes ülésén.

A bizalmatlansági indítvány elfogadásához

233 képviselő is szenátor szavazata és elegendő lett volna, a végeredmény alapján viszont 238-an voksoltak a kormány ellen.

A Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dăncilă-kormányt című dokumentumot korábban 237 törvényhozó látta el kézjegyével a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Pro Romania párt, a kormánykoalícióból augusztusban kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és az RMDSZ részéről, de a nemzeti kisebbségek, a függetlenek, sőt a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) soraiból is voltak, akik támogatták. 

A PSD-kormány mandátuma ezennel megszűnt,

a következő lépésben pedig Klaus Iohannis államfő egyeztetni fog a pártokkal,

és a végén nevesítenie kell egy új kormányfőt.

Viorica Dăncilă a szavazás után úgy fogalmazott, felemelt fővel távozik, mert kiváló kormánya számos eredményt elért az elmúlt időszakban, és arra kérte Iohannist, hogy nevezzen meg minél hamarabb egy miniszterelnököt.

Újságírói kérdésre hozzátette: nem akar lemondani a PSD éléről, és bízik abban, hogy bejut az államfőválasztás második fordulójába.

Mi következik most?

Három lehetséges forgatókönyv közül választhat Klaus Iohannis államfő.

1. Rövid időn belül megnevezi az új kormányfőt, aki valószínűleg Ludovic Orban, a PNL elnöke lesz. Kinevezéséhez szükséges a parlamenti többség. Ebben az esetben már jövő héten, az elnökválasztási kampány hivatalos kezdetekor új kormány vezethei az országot.
    
2. Dönthet úgy, hogy húzza még az időt, míg az elnökválasztás le nem jár. Ebben az esetben Viorica Dăncilă december elejéig kormányfő marad, de feladatai kizárólag az adminisztrációra korlátozódnak.
    
3. Előrehozott választásokat akkor írhat ki, ha két kormányfőjelöltjét is elutasítja a parlament. Ennek elég kevés a valószínűsége, mivel a honatyák nem fognak önként lemondani hátralévő mandátumukról és az ezzel járó javadalmakról.

Az államfő a bizalmatlansági indítvány megszavazása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: mihamarabb szükség van egy új kormányra. Pénteken 11 órától kezdődnek az egyeztetések a parlamenti pártok képviselőivel. Bármilyen döntés is szülessen a továbbiakról, egy esetleges előrehozott választásról, konszenzus szükséges hozzá, hangsúlyozta.