Már csak ez hiányzott: kitört a kürtőskalács-háború

Nem halad a hagyományos kürtőskalács levédésének ügye. Miután a Magyar Földművelésügyi Minisztérium elutasította, hogy a süteményt a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) előírásai alapján vegyék fel a Magyar Értéktárba, most azt is megpróbálja akadályozni, hogy európai hagyományos különleges termékké nyilvánítsák. A felek bíróságon próbálják érvényesíteni igazukat.

Az NKSZ – elvben – maga is kezdeményezhetné, hogy a kürtőskalácsot vegyék fel az uniós védelemmel járó hagyományos különleges termékek listájára, csakhogy akkor azt egy romániai hagyományos terméknek katalogizálnák, mert egy romániai testület terjesztette elő. Ezt el szeretné kerülni a szövetség, ezért azt fontolgatják, hogy Ausztriába kérjék a bejegyzést.

Albert Zoltán, az NKSZ szakértője azt mondja: nagy kár, hogy van egy megalapozott, szakszerűen kidolgozott kezdeményezés, és azt az erre hivatott magyar szaktestület egyszerűen elgáncsolja. „Mondják azt, hogy hiányos a dokumentáció, s akkor pótoljuk. Vagy mondják azt, hogy ez a termék nem méltó, hogy bekerüljön a Hungaricumok közé, de azt akkor indokolják meg – adott hangot jogos felháborodásának Albert Zoltán. – Furcsa, hogy a termék megfelelő, és a hagyományokon alapuló, minőségi termék előállítására alkalmas receptet tartalmazó, történelmi áttekintést nyújtó, a rokon termék¬skálákat felvonultató, többnyelvű dokumentáció helyett elfogadnak egy enyhén szólva felületes dossziét, amit egy másik szervezet nyújt be”.

A „kürtőskalács-háború” azért újult ki, mert a Magyar Földművelésügyi Minisztérium ismét elutasította az NKSZ kérését, hogy nyilvánítsák az uniós védelemmel járó hagyományos különleges terméknek a kürtőskalácsot. Érvelésük szerint ugyanis, a kürtőskalács egy termékcsoportot jelöl, s mint ilyen, nem részesülhet kizárólagos védelemben.

Hantz Péter az NKSZ képviseletében diszkriminatívnak tartja ezt az indoklást, amely „az uniós normák téves értelmezéséből ered”, és kérte a budapesti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, hogy semmisítsék meg a szaktárca határozatát. Az ismert erdélyi biofizikus, aki maga is sokat tett a kürtőskaláccsal foglakozó dokumentáció összeállításában, úgy látja, hogy a magyar minisztérium és a Hungaricum Bizottság „rossz úton jár”.