// 2026. november 7., szombat // Rezso

Magyar-magyar vita Köröstárkányban

// HIRDETÉS

Megdöbbentőnek és ízléstelennek nevezték a köröstárkányi magyarság egy részének képviselői, hogy az RMDSZ a helyi szervezet nevére telekkönyveztette a román vérengzés áldozatai tiszteletére állított emlékművet, s lakat került az alkotást körülvevő kis park bejáratára. Szabó Ödön válaszol.

Megdöbbentőnek és ízléstelennek nevezték a köröstárkányi magyarság egy részének képviselői, hogy az RMDSZ a helyi szervezet nevére telekkönyveztette a Bihar megyei településen az 1919-es román vérengzés áldozatai tiszteletére állított emlékművet, ezt követően pedig lakat került az alkotást körülvevő kis park bejáratára.

Az „erkölcsösséget és a hatályos jogszabályokat is sértő” intézkedésre Gábor Ferenc, a Pro Tárkány Egyesület elnöke, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi és megyei szervezete nyílt levélben hívta fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök figyelmét. A közlemény arra is kitér, hogy a telekkönyveztetést követően az RMDSZ helyi szervezete leszögezte, megemlékezéseket ezentúl kizárólag a szövetség jóváhagyásával lehet szervezni az emlékműnél.

Kis kitekintés múltra és jelenre

Az emlékművet egyébként 1999-ben az RMDSZ állíttatta a református egyház által felajánlott telken – a helyi szervezetet akkor éppen Gábor Ferenc vezette – annak emlékére, hogy 1919 áprilisában román csapatok közel száz tárkányi lakost gyilkoltak meg, többeket pedig megcsonkítottak, vagy élve eltemettek. Gábor Ferenc azonban 2002-ben kilépett az RMDSZ-ből, miután a viszonya megromlott a szövetség helyi képviselőivel.

A Kelemen Hunornak címzett nyílt levélben Gáborék azt állítják, az emlékmű a helyi önkormányzat 2002-ben hozott döntése értelmében köztulajdonba került. Az RMDSZ köröstárkányi szervezete azonban közleményben jelezte a Pro Tárkány Egyesületnek: az alkotás építtetőjeként telekkönyveztette az emlékművet.

„Mivel az emlékmű az elmúlt években megosztotta közösségünket (pl. kettős koszorúzás), szervezetünk úgy döntött, hogy a jövőben ez ne álljon fenn, így arra kéri (…) a civil szervezetet, hogy a 2015-ös évben együtt koszorúzzunk április 19-én (…). Ha valamilyen oknál fogva (…) a civil szervezet mégis úgy dönt, hogy nem április 19-én szeretne koszorúzni, akkor kérjük, jelezzék ezt írásban” – olvasható a köröstárkányi RMDSZ közleményében.

Szabó Ödön válaszol

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke a Krónikának elmondta, a terület, melyen az emlékművet felállították, mindig is a református egyház tulajdonában volt, az építmény telekkönyveztetése azonban elmaradt.
„Lakatot pedig nem tettünk rá, ez provokáció. A helyi RMDSZ-elnök ezért rendőrségi feljelentést tett ismeretlen tettes ellen és saját kezűleg vágta le a lakatot.

Egyértelmű, hogy ezzel az üggyel provokálni akartak a választási kampány miatt” – szögezte le Szabó Ödön.

A köröstárkányi magyar-magyar konfliktusról szóló riportunk ezen a linken érhető el.

A mostani helyzet további részleteiről pedig az alábbi linken.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS