// 2026. szeptember 16., szerda // Edit
Létezik-e székely black metal?
// HIRDETÉS
Olyannyira, hogy már azelőtt templomokat égettek, mielőtt még divatba jött volna. Ismerjék meg a Fekete Rózsákat!
Az 1989-es forradalom idején ismeretlenek tettesek felgyújtottak egy szentdemeteri fatemplomot. Andreas Folberth, a Albert-Ludwigs-Universität Freiburg kutatója szerint az elkövető a Fekete Rózsák metál együttes frontembere, Savanyú Levente volt, aki nemcsak a kommunistákat, de a keresztényeket is utálta.
És ez még semmi. Folberth nem kevesebbet állít, minthogy Minden Idők Leggonoszabb Zenészének, a norvég Varg Vikernesnek is Savanyú ütött szöget a fejébe, akinek a fantáziáját annyira megindította a lángoló erdélyi templom világsajtót bejárt képe, hogy ő maga is belekezdett templomgyújtogatói pályafutásába.
„Csak a kilencvenes évek elején erősödött meg a romániai magyar black metal szcéna, az amelyet ma székely- vagy erdélyi metálnak nevezünk”
- írja a szerző a Schwarze Rosen, das Siebenbürger Metal, Ursprung von Death Metal in Ceaușescu’s Rumaenien című most megjelent könyvében. Szerinte a kilencvenes években keresztény templomok felgyújtásával híressé vált norvég black metal szcénára a legerősebb hatást a székely metál tette az 1980-as évek végén.
1991-ben egy kis temesvári kiadó kiadta a Fekete Rózsák egyetlen albumát, a „Por és hamut” kazettán. A borítón a leégett gyergyószentdemeteri templom romjai láthatók.
">itt a bizonyíték arra, hogy a székely black metál még mindig él. Vagy hal.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen
Varga László Edgár
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?
Fall Sándor
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
// HIRDETÉS
Nagyítás
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Sólyom István
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban
Sánta Miriám
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
// HIRDETÉS
