Lépéselőnyben a PSD

Úgy tűnik, végül mégiscsak eldöntötte a Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve Victor Ponta pártelnök, hogy ő lesz a párt jelöltje a novemberi államfőválasztáson, legalábbis ez derül ki a párt vezetőségi üléséről kiszivárgott hírekből.

Annak, hogy hosszas hezitálás után eldöntött ténynek tűnik Ponta indítása – bár a kormányfő hivatalosan azt mondta: ha kollégái támogatják, nagyon valószínű, elindul ¬-, köze lehet ahhoz, hogy a jobboldalon megtorpant az EP-választások után lelkesen bejelentett fúzió, miközben a Nemzeti Liberális Párton (PNL) belül is ellentétek alakultak ki az államfőjelölt megnevezése kapcsán. A szombati tisztújító kongresszus előtt szinte mindenki készpénznek vette, hogy a PNL élére megválasztott Klaus Johannis lesz az államfőjelölt is, mivel – már csak németsége miatt is – őt tekintik az egyik leghitelesebb politikusnak. A kongresszuson azonban kiderült: Crin Antonescu leköszönt pártelnök és a PNL vezetésének egy része még hezitál, és szívesebben indítaná az eredetileg is államfőjelöltnek szánt Antonescut a tisztségért.

A PNL megingása válthatta ki azt a reakciót a PSD részéről, hogy azt kihasználva gyorsan pontot tegyen a belső viták végére, és máris megnevezze jelöltjét, hogy ezzel lépéselőnybe kerülve több ideje legyen népszerűsíteni azt.

Ponta indításának félhivatalos bejelentése ugyanakkor azt is jelzi, hogy Liviu Dragnea ügyvezető elnöknek sikerült érvényesítenie az akaratát, és meggyőzte a hivatalosan párton belüli főnökének számító Pontát arról, hogy vállalja el a jelöltséget.

Persze alapvetően a PSD részéről ez volt a legésszerűbb lépés, hiszen a baloldal és a teljes román politikai szcéna - legnépszerűbb politikusa ma a plágiumbotránya ellenére is Ponta. Más arca nincs a pártnak, egyedül Ponta kapcsán mondják azt a közvélemény-kutatók, hogy jó eséllyel megnyerné az államfőválasztást.

Ő ugyanakkor minden bizonnyal azért ódzkodott a jelöltség elvállalásától, mert tart attól, hogy egy esetleges vereség – ami a jobboldali fúzió gyors létrejötte, és Johannis jelölése nyomán válhat esélyessé – ha nem is nullázná le, de megtörné a politikai karrierjét. Fiatal politikusról van szó, aki ugyan képes lehet kiheverni, ha legyőzik, azonban az öt évvel ezelőtti példa – amikor Mircea Geoană államfőválasztáson elszenvedett veresége után épp ő vette el tőle a pártelnöki tisztséget – is jelzi: kudarc esetén jó eséllyel búcsúznia kell a pártelnöki tisztségtől, ami után meglehetősen nehéz lenne ismét felküzdenie magát a csúcsra.

Egyes értesülések szerint Dragnea nem csupán azért ragaszkodott Ponta jelöléséhez, hogy a legesélyesebb jelölt nyerjen, hanem azért, mert szeretne pártelnök lenni. Erre most jó esélye nyílik, ha győz Ponta, ha nem.

A PSD minden esetre most lépéselőnybe került a jobboldallal szemben, hiszen határozottságot mutatott, és legalább részben eloszlatta azt a hitet, hogy a párt nem egységes, és képtelen dönteni a jelölt személyéről. Amennyiben a jobboldal valóban eséllyel akarja fölvenni a versenyt vele, a lehető leghamarabb döntenie kell a saját jelöltről, ellenkező esetben minden adott lesz ahhoz, hogy a szocialisták tíz év után visszahódítsák a Cotroceni-palotát.