Lapátütéssel fizetett a taxisnak egy kiscsűri férfi – hírek pénteken

Előfordulhat, hogy a fuvardíj kifizetésekor derül ki, nincs készpénz nálunk, és kártyával sem tudunk fizetni a taxisofőrnek. Ilyenkor restelkedve szabadkozhatunk, majd felajánlhatjuk a taxisnak, hogy várjon meg, amíg bemegyünk a lakásba és előkerítjük az összeget. Vagy kérünk kölcsön a szomszédtól, a sarki boltostól, bárkitől, lényeg, hogy találjuk fel valamiképpen magunkat konstruktívan a kellemetlen szituációban.

A Szeben megyei Kiscsűr (Șura Mică, Kleinscheuern) eddig arról volt ismert, hogy az 1977-es földrengés jelentős károkat okozott a helyi evangélikus templomban, de a napokban ismét bekerült az országos sajtóba a település neve, köszönhetően egy taxit fogadó lakosnak.

Az ügyfél Nagyszebenben szállt taxiba, és arra kérte a sofőrt, hogy vigye haza a várostól 11 kilométerre fekvő Kiscsűrre. Azt nem tudni, miről társaloghattak az autóban, és annak volt-e köze a később történtekhez, de amikor megérkeztek a címhez és a sofőr kérte a 67 lejes viteldíjat, az ügyfél lapátot ragadott, azzal többször megütötte a taxist, majd elhagyta a helyszínt.

Az áldozat feljelentést tett testi sértés miatt a rendőrségen, a törvényszéki orvosszakértő pedig megerősítette a fizikai agresszió tényét. A támadó végül csak jobbnak látta egy közvetítőn keresztül elküldeni a pénzt a taxisofőrnek, aki azonban úgy döntött, a bíróság előtt számoltatja el a rossz magaviseletű utast.

A Transparency International tanulmánya szerint a román Gheorghe Piperea a leggazdagabb képviselő az Európai Parlamentben. Az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójában ülő politikus az AUR listáján jutott be a brüsszeli testületbe.

Piperea évente hozzávetőlegesen 657 000 eurós kiegészítő jövedelmet keres, főként a saját ügyvédi irodájából, amelyet évekkel korábban alapított. Az üzleti jogra, bankjogra és fogyasztóvédelemre szakosodott ügyvédtől nem állnak távol az összeesküvés-elméletek. Mielőtt politikacsinálásra adta volna a fejét előszeretettel népszerűsített oltásellenes tartalmakat a koronavírus-járvány kapcsán a közösségi médiában.

A jelentésből kiderül, hogy az Európai Parlament 720 képviselője közül mintegy 30 százaléknak van a parlamenti fizetésén felül is bevétele. Ez a kiegészítő jövedelem évente összesen több mint 6,3 millió euróra rúg. A dokumentum arra is rávilágít, hogy számos EP-képviselő olyan iparágakban – például a mezőgazdasági szektorban, az autóiparban vagy a pénzügyi ágazatban – végez fizetett munkát, amelyekhez kapcsolódóan parlamenti szakbizottsági tevékenységet is folytat. Az Amnesty International szerint ez az érdekkonfliktus lehetőségét hordozza magában, mivel elmosódhatnak a magán- és a közérdekek közötti határok.

Az Európai Parlament szabályai ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a képviselők más állásokat is vállaljanak a parlamenti munka mellett, de azokat nyilvánosan be kell jelenteniük. A szabályokat azonban a Transparency International túl homályosnak tartja. Bár az EP belső szabályzata tiltja a fizetett lobbitevékenységet, az alkalmazásának mikéntje gyakran az egyes képviselők értelmezésétől függ. A szervezet szerint ez növeli a kockázatát annak, hogy egyes képviselők olyan tevékenységeket folytatnak, amelyek potenciálisan veszélyeztetik a közérdeket.

A tanulmányban említik Stefan Köhler (Európai Néppárt) és Christine Singer (Megújuló Európa) német képviselőket, akik mezőgazdasági érdekcsoportok – például a Bajor Gazdák Szövetsége – alkalmazásában állnak, miközben az EP mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságában dolgoznak. Filip Turek (Patrióták) cseh képviselő 10 000 eurós havi jövedelmet vallott be, amelyet autóipari tanácsadóként keres, miközben rendszeresen felszólal az ágazatot érintő parlamenti vitákban.

Az EP-képviselők egy része azzal érvel, hogy a parlamenti munka mellett végzett tevékenységek segítenek nekik abban, hogy kapcsolatban maradjanak a „való világgal”, és ne szigetelődjenek el a „politikai elefántcsonttoronyban”.

Például Monika Hohlmeier német néppárti képviselő – aki évente körülbelül 75 000 eurós mellékjövedelmet kap a BayWa nevű mezőgazdasági és energetikai multinacionális cégtől – úgy véli, hogy a képviselőknek részt kell venniük az üzleti életben és a társadalmi folyamatokban.

Charles Goerens luxemburgi képviselő, aki a Megújuló Európa frakció tagja, 43 000 eurót keres egy befektetési és biztosítási társaság adminisztrátoraként, és állítása szerint ez nem befolyásolja parlamenti tevékenységét.

A Transparency International képviselői szerint azonban a jelenlegi szabályozás nem elégséges a potenciális visszaélések megelőzésére. Raphael Kergueno, a szervezet egyik vezető munkatársa szerint a parlamentnek vagy egy külső szervnek proaktívan ellenőriznie kellene a képviselők mellékjövedelmeit, és szankciókat kellene bevezetnie a szabályszegések esetére. A tanulmány arra is emlékeztetett, hogy hasonló problémák már korábban is felmerültek, például a Katar-gate botrány során.

A jelentés célja nemcsak a jelenlegi visszaélések feltárása volt, hanem a jövőbeni szabályozás szigorításának előmozdítása is.

A rossz reklám is reklám – tartják egyes marketingesek, de van az a szint, amikor a rossz reklám szubjektíven és objektíven is káros. Különösen, ha országimázsról beszélünk.

Arról írnak ugyanis az osztrák lapok, kétmillió euró értékű ékszertől szabadította meg öt török csaló azt a 73 éves osztrák nyugdíjas asszonyt, akit azzal rémisztettek meg, hogy egy román ékszertolvajbanda tervezi kirabolni. A 21-26 év közötti szélhámosok azt ajánlották neki, hogy a fenyegetettségre való tekintettel helyezze a rendőrség védelmébe az ékszereit.

Az öt férfi a törökországi Izmirből működtette azt a speciális call centert, amelyen keresztül kommunikáltak az áldozattal, tartották egymással a kapcsolatot, valamint elkerülhették a lehallgatásokat.

Az asszonyt egy telefonhívással tévesztették meg 2023 júniusában. Az elkövetők megállapodtak egy szóbeli jelszó használatában, majd amikor az egyik elkövető személyesen megjelent az asszonynál és kimondta azt, a nyugdíjas önként átadta minden ékszerét.

A csalás végrehajtásában közvetlenül részt vevő 26 éves férfit két év letöltendő börtönbüntetésre ítélték súlyos kereskedelmi csalás és szervezett bűnözésben való részvétel miatt. A többi négy vádlott 15 és 21 hónap közötti felfüggesztett büntetést kapott, amelyeket nem fellebbeztek meg.