// 2026. szeptember 21., hétfő // Máté, Mirella

Kolozsvári bíróság: jogos igény a magyar helységnévtábla

// HIRDETÉS

A kolozsvári polgármesteri hivatal közömbösségének köszönhetjük, hogy a civilek megnyerték azt a pert, mely kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a városvezetést.

Ez a Kolozsvári Törvényszék napokban kibocsátott, ma nyilvánosságra kerülő hivatalos indoklásából derül ki. Az ügyészek ebben elmagyarázzák, milyen szempontok alapján adtak helyt a Hollandiában bejegyzett European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Alapítvány keresetének. Lássuk az érvelést nagyvonalakban.

  • Az alperesek nem jelentek meg egyetlen tárgyaláson sem, nem építettek fel védelmet.
  • A tárgyalási szakasz lejárta után azzal érveltek, hogy a törvény csak 20 százalék felett kötelezi az anyanyelvhasználat biztosítását a kisebbségek számára.
  • Igaz, hogy Kolozsvár magyarsága nem éri el a 20 százalékot, de a közigazgatási törvény nem tiltja a többnyelvűség biztosítását a küszöb alatt sem.
  • Ebből kifolyólag a magyar felirat kihelyezése a helyi tanács jóindulatán múlik.
  • A magyar érdeket képviselő felperes joggal kéri a még érvényben lévő, 2002-ben hozott tanácsi határozat alkalmazását, mely magyar és német nyelvű tábla kihelyezését szabta meg, de azóta sem ültették gyakorlatba.
  • Diszkriminációnak minősül, hogy egyes városokban – például Nagyszeben, Radnót, Nagyenyed, Élesd, Medgyes, Temesvár – a kisebbségeknek 20 százalék alatt is jár a kétnyelvű tábla, míg Kolozsváron megtagadják a magyar lakosok ezen igényét.
  • A kolozsvári magyarok számtalan módon jelezték már, hogy igényük van a magyar feliratokra. A strasbourgi kisebbségi keretegyezmény 11. cikkelyének 3. bekezdése is garantálja ezen igény teljesítését. 

A városvezetés közömbössége már csak tíz napig kellene tartson. Ennyi idő áll rendelkezésükre, hogy megtámadják a döntést. Ha nem teszik meg, akkor a felperes civil szervezet kihelyezheti többnyelvű helységnévtábláit a város öt főbejáratához. Erre akkor is reális esély mutatkozik, ha az önkormányzat „észbe kap”, és megóvják a bírósági döntést, hiszen nem nyújtottak be védekezést alapfokon, így az új perrendtartási törvény szerint nincs mire építeniük a védekezést másodfokon.

A Transindex megkereste a városháza szóvivőjét az ügyben. Oana Buzatu: elmondta nem kapták még kézhez az indoklást, de a hatályos törvények arra kötelezik a polgármesteri hivatalt, hogy minden fellebbezési lehetőséget használjon ki és támadja meg az intézményt elmarasztaló bírósági döntéseket.   

Fotó: ziua de cluj

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
Krónika

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett
Székelyhon

Több száz liter gázolajat lopott, és sokáig azt hitte, megúszhatja, de tévedett

Öt házkutatást tartottak pénteken Dicsőszentmártonban és Gernyeszegen egy minősített lopás miatt indult nyomozás keretében, egy 27 éves férfit őrizetbe vettek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS