// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Kiválogatták Kolozsvár kiváltságait

// HIRDETÉS

És megmutatják a kolozsváriaknak. Oklevél-kiállítással ünnepli a város saját szülinapját.

Rengetegen voltak ma kíváncsiak Kolozsvár éppen 700 éves kiváltságaira, pontosabban arra, milyen formában maradtak ezek ránk. Természetesen oklevelek formájában. Amikor a történészek olyanokat mondanak, hogy „írott forrásokból tudjuk”, gyakran ilyen oklevelekre hivatkoznak.

 

Annyian akarták a saját szemükkel is látni ezeket az írott forrásokat, hogy a megnyitó percek alatt zsúfolt szauna benyomását keltette minden egyes érzékszervünk számára. És új kiváltság született: azoké, akik hallhatták is a tárlatot bemutató történészek, illetve Kovács Sándor katolikus főesperes beszédét.

 

Azt, hogy Kolozsvár 700 éve város, egy 1316. augusztus 19-én keletkezett oklevélből tudjuk. Pontosabban az 1331-es, majd 1336-os megújított kiváltságlevélből, amely tartalmazza az előző megújítást és az eredeti oklevél szövegét. Vagyis ma már csak annak másolatából, mert míg az eredetit sikerült mintegy 650 éven át megőrizni, pár évtizeddel ezelőtt egyszerűen lába kelt az őrzésére hivatott Állami Levéltárból. 

 

Ezért ma egy nagyon jó minőségű faximile másolatot néztünk meg Kolozsvár történeti múzeumában:

 

 

A mai nap tulajdonképpeni ünnepeltje, a szülinapos oklevél másolata | Fotók: Szabó Tünde

 

Kolozsvárt Károly Róbert, az Anjou dinasztia első, magyar királlyá koronázott tagja emelte civitas rangra, és adott neki adófizetési, önkormányzati, kereskedelmi kiváltságokat. Feltehetően azért, mert a város katonailag sokat segítette, amikor uralkodása első évtizedében folyamatosan a helyi kiskirályokkal hadakozott. 

 

Az oklevél tartalmáról, keletkezéséről, többszörös megújításának szükségességéről itt írtunk bővebben, nagyon izgalmas sztori.

 

 

 

Ő pedig Károly Róbert, a kiváltságadományozó.

 

 

 

Kolozsvár pecsétjei. A nagyobbal okleveleket, a kisebbikkel a levelezést hitelesítették. Ahogy az okleveleket, úgy a pecsételőket is meg kellett időnként újítani, mert elkoptak. Mellettük Mátyás királynak pont azt az oklevelét állították ki, amellyel megengedte szülővárosának, hogy új pecsételőket készítsen.

 

 

 

A ma megnyílt kiállításon remekül követhető a város története azon keresztül, ahogy elveszíti majd visszaszerzi, esetenként bővíti a jogait. Az utolsó kiállított kiváltságlevél 1709-ből származik, I. József állította vissza Kolozsvár szabad királyi városi kiváltságait, de ez akkor már nem sokat számított.

 

 

 

A rengeteg írott forrás és másolataik mellé sikerült becsempészni néhány eredeti és kevésbé verbális forrást. Vannak fegyverek is, ha valaki a vasakra bukna inkább.

 

 

 

Bánffy György erdélyi kormányzó dolmánya, illetve egy női darab a 18. századi főúri divatból.

 

A tárlat szeptember 4-ig tekinthető meg a Daicoviciu / Bástya utca 2 szám alatti történeti múzeum második emeletén, keddenként és csütörtök - vasárnap 10 és 16 óra között, szerdánként 12 és 18 óra között. Érdemes rászánni egy órácskát a négy teremre, van ott tartalom, csak győzzük befogadni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS