Kincses Előd: Erdély autonómiájáról nem lehet lemondani

Erdély autonómiájáról nem lehet lemondani, hiszen ha nem lesz autonómia, a kisebbségi sorba taszított magyarság hosszú távon nem fog fennmaradni – jelentette ki kedden Kincses Előd ügyvéd Brüsszelben, a Balassi Intézetben rendezett Marosvásárhely fekete márciusa című könyve második angol nyelvű kiadásának bemutatóján.

A szerző szerint az autonómia azt jelenti: az ország határai tiszteletben tartása mellett, a határokon belül jogot kap egy bizonyos kisebbség arra, hogy fennmaradjon, és hogy jól érezhesse magát saját szülőföldjén. Az erdélyi magyarság jelenleg jogos önvédelmet gyakorol, amit elismerni és támogatni kell – tette hozzá.

Kincses Előd elmondta: a migrációs válság közepette nagyon nehezen lehet megértetni a nyugati döntéshozókkal, hogy

vannak olyan nemzeti kisebbségek, amelyek „feje felett áttolták a határokat”.

Az ilyen nemzeti közösségek helyzetét egészen más módon kellene vizsgálni, érdekeiket érvényesíteni – vélekedett.

A romániai magyarság helyzetével kapcsolatban azt mondta: nagy gond az a fásultság, amely az érdekérvényesítés sikertelensége miatt eluralkodott a magyarság körében. „Ezt a fásultságot kell leküzdeni ahhoz, hogy sikerrel küzdjünk az autonómiáért, a megmaradásunkért, a jogainkért” – szögezte le.

Úgy fogalmazott: Romániában az utóbbi két évben határozottan romlott a magyar kisebbség helyzete, ugyanakkor nem lehet a másfél milliós nemzeti kisebbséget és ügyét szőnyeg alá söpörni akkor sem, ha Brüsszel nem hajlandó az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival foglalkozni – tette hozzá.

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő az erdélyi magyarság ügyének nemzetközi ismertségével kapcsolatban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a nemzetközi közvélemény nincs tisztában azzal, hogy mi történt Romániában 1989-ben, a mai napig nem szolgáltattak igazságot az akkori hatalom által elkövetett vérengzések áldozatainak.

Tőkés felhívta arra a figyelmet, hogy az 1990. márciusi marosvásárhelyi megmozdulások áldozatai sem ismertek, mi több,

a történtek hamisan kerültek bemutatásra nemzetközi körökben.

Hozzátette, ide tartozik a bukaresti diáktüntetések mintegy száz halálos áldozata is.

„Fel kell hívni az Európai Unió figyelmét arra, hogy addig nem lehet szó Románia felzárkóztatásáról, addig nem beszélhetünk igazi európai értékekről Romániában, ameddig nem történik meg az igazságszolgáltatás és a jóvátétel legalább ezekben az ügyekben” – mondta.

Boris Kalnoky, a Die Welt című konzervatív német lap budapesti tudósítója a könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésen azt mondta:

a magyar kisebbség kérdését és az autonómiatörekvés ügyét nem ismeri a német közvélemény.

A nyugat-európai ország esetében fennáll a veszély, hogy ha a magyarok kiállnak a jogaik mellett, azonnal a nacionalizmus vádjával illetik törekvéseiket – tette hozzá.

Véleménye szerint a magyaroknak össze kellene fogni az erdélyi német kisebbséggel, hogy érdekeiket jobban tudják érvényesíteni, valamint önsajnálat helyett előre tekintve, látványos akciókkal felhívni magukra és törekvéseikre a nemzetközi figyelmet.