Ki lesz a közös államföljelölt? Simion veszített a bíróságon, az angyal hozza az új parlamentet – hírek szerdán

Klaus Iohannis szerdán aláírta azt az elnöki rendeletet, amelyben összehívja Románia új parlamentjét. Az új törvényhozás első, alakuló ülését december 20-án, pénteken 14 órakor tartják.

A parlamenti választások december 1-jén zajlottak. Az alkotmány értelmében a képviselőházi és szenátusi választások végeredményének hivatalos megállapítása és közlése után az új parlamentnek legtöbb húsz nappal a szavazás után kell megtartania alakuló ülését, az államelnök kezdeményezésére.

Klaus Iohannisnak egyébként a parlament alakuló ülésének másnapján, december 21-én járna le a második ötéves elnöki mandátuma, de ez a határidő meghosszabbodik addig, amíg az új megválasztott államfő leteszi a hivatali esküt. Erről az alkotmánybíróság döntött azzal egyidejűleg, hogy a múlt héten érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját.

Az új parlament összetétele a következő:

Képviselőház (331 képviselő)
PSD – 86
AUR – 63
PNL – 49
USR – 40
SOS Románia – 28
POT – 24
RMDSZ – 22
Nemzeti kisebbségek – 19 (a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek szervezeteinek hivatalból, azaz választás nélkül jár egy-egy hely a képviselőházban)

Szenátus (134 szenátor)
PSD – 36
AUR – 28
PNL – 22
USR – 19
SOS Románia – 12
RMDSZ – 10
POT – 7

Miután az alkotmánybíróság december 6-án érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, az első helyen végzett Călin Georgescut támogató AUR elnöke, George Simion óvást nyújtott be a legfelső bíróságon a döntés ellen.

A Legfelső Ítélő- és Semmitőszék pedig szerdai jogerős ítéletében elutasította az AUR felülvizsgálati kérelmét, arra hivatkozva, hogy a bíróságok nem illetékesek dönteni ebben az ügyben, Simion kérése pedig megalapozatlan.

George Simion arra hivatkozott az óvásban, hogy az alkotmánybíróság döntése veszélyes precedenst teremt, mivel megszegi az alaptörvény 2. cikkelyét, amely szerint a nemzeti szuverenitás letéteményese a román nép, gyakorlása pedig választott képviselőin keresztül történik, ráadásul okot szolgáltat arra, hogy az emberek elveszítsék bizalmukat a demokráciában, a választásokban és a jogállamiságban.

Bár hivatalos kormánykoalíciós megállapodás még nincs, a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői keddi első találkozójuk után bejelentették, hogy határozott szándékuk „Európa-párti többséget” alkotni a parlamentben, részt vesznek egy ugyanilyen irányultságú kormány létrehozásában és a jövő évre halasztott államfőválasztáson közös elnökjelöltet indítanak.

A tárgyalások szerdán is folytatódtak, az egyik konkrét döntés pedig az volt, hogy az új kormánynak legfeljebb 16 minisztériuma lesz (jelenleg 18 van), az államtitkárok számát pedig jelentősen csökkentik – írja politikai forrásokra hivatkozva a News.ro.

A Digi24 úgy tudja: megszűnne a 2021-ben létrehozott családügyi minisztérium, az energiaügyi szaktárca pedig beleolvadna a gazdasági minisztériumba.

A tárgyalások a következő napokban és a jövő héten is folytatódnak, akkor a kormányprogram és a tervezett reformok kérdése kerül terítékre. Azt is le kell szögezni, hogy melyik párt melyik minisztérium élére kit javasol.

A közös államfőjelölt személye körül azonban egyelőre teljes a homály. Bár Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kedden felsorolt pár nevet, még semmilyen konkrét információ nincs a jelölttel kapcsolatban. Kelemen javaslatai között szerepel Daniel David, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora és Nicușor Dan, Bukarest nyáron újraválasztott főpolgármestere is.

Daniel David szerdán azt mondta, közvélemény-kutatást kellene végezni az elnökjelölt profiljáról, ő pedig csak akkor fogadná el a jelölést, ha a neve felmerülne egy ilyen felmérés eredményeként.

Nicușor Dan néhány nappal ezelőtt reagált a lehetséges elnökjelöltségére, őt ugyanis már több civil szervezet javasolta közös koalíciós elnökjelöltnek. A bukaresti főpolgármester pénteken nyilatkozva nem utasította el ezt a lehetőséget, de azt mondta: munkatársaival együtt elemezni fogja ezt a lehetőséget.

A Digi24 szerint a tárgyaló pártok abban viszont máris megállapodtak, hogy egyik pártelnök sem lesz közös államfőjelölt.