// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Kezdődik a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálása

// HIRDETÉS

Hivatalosan már építőtelep és három évig biztos marad a védőkerítés Erdély legmagasabb és második legnagyobb temploma körül.

Hivatalosan is építőteleppé nyilvánították a kolozsvári Szent Mihály-templomot és környékét: kedden védőkerítéssel vették körül az istenházát, melyre a munkálatokat jelző tájékoztató tábla is felkerült. A mintegy ötmillió eurós uniós támogatású restaurálás a tervek szerint három évig tart (a finanszírozó négyéves munkálatot engedélyezett), a két százalékos önrészhez továbbra is várják az adományokat.

A restaurálási folyamat hétfőn szentmisével kezdődött, miután vasárnap beiktatták a Szent Mihály-egyházközség új plébánosát, Kémenes Lóránt-Zoltánt, aki egyben a Kolozs-Dobokai Főesperesi Kerület főesperese is. A mélyszórványból, a Fehér megyei Türből érkező plébános a decemberben elhunyt Kovács Sándor munkásságát folytatja, aki évtizedekig fáradozott azért, hogy Kolozsvár ékessége ismét régi fényében ragyoghasson.

Bár az építőtelepet jelző tábla már felkerült, szerdán délben még nem sok jelét láttuk a munkának, csupán a Főtéren álló két kisebb teherautó jelenléte utalt arra, hogy rövidesen a külső kőburkolat tisztításához szükséges állványok is felkerülnek a műemlék épület köré. A környéken sétáló rendőr mit sem tudhatott erről, ugyanis ottjártunkkor épp tüzetesen vizsgálgatta az egyik sofőr iratait.

Fotók: Pap Melinda

A védőkerítés egyébként csak a főbejáratig tart, a római katolikus templom továbbra is látogatható. Ottjártunkkor imádkozó hívek és bámészkodó turisták egyaránt akadtak a templomban, miközben a karzaton orgonakoncert próbája zajlott. A templomtérben semmi sem utalt a soron következő munkálatokra.

Az illetékesek a restaurálás menetét ismertető kerekasztal-beszélgetésen azt mondták, a bútorzatot novemberben szállítják el, hogy ne sérüljön a munkálatok ideje alatt. A restaurálással foglalkozó Veres Stelian lelkész akkor a Szabadság napilapnak azt nyilatkozta: reméli, sikerül elérni a kivitelezőnél, hogy a templom akár húsvétig nyitva álljon a hívek előtt. Amikor már elkerülhetetlen lesz a bezárás, a szentmiséket a Ferences, illetve a Piarista templomban tartják majd.

A Szent Mihály-templom restaurálása jóval komplexebb feladat lesz a Farkas utcai református temploménál, állítják a szakértők, a legnagyobb kihívást a 18 méter magas, barokk fedélszerkezet és a torony helyreállítása jelenti, mivel süllyedéssel és erős repedezettséggel számolnak, de statikai gondokra is fény derülhet.

A belső felújítás és a villanyhálózat cseréje mellett a templom korszerű belső világítást kap, mely az építészeti elemek kiemelését szolgálja. A padfűtés is megújul, és a tűzvédelmi és biztonsági rendszert is kicserélik.

A felújítási tervet készítő Maksay Ádám építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök korábban a Főtérnek elmondta: a kőrestaurálási munkálatok után nem kell olyan vakítóan fehér falfelületekre számítani, mint a Farkas utcai istenháza esetében, katolikus templomról lévén szó óvják a régi feliratokat, falfestményeket.

A legnagyobb változás a templomhoz később hozzáépített toronyban várható, ahol a régi falépcsőt fémszerkezetre cserélik, és a kilátóhoz vezető útvonalat is biztonságossá teszik, míg az egykori levéltárban kiállítóteret alakítanak ki. A szakemberek azt ígérik, hogy a munkálatok ideje alatt folyamatosan tájékoztatják a sajtót és a nagyközönséget a munka menetéről, mely mobilapplikáción is követhető lesz.

A kivitelezéssel megbízott szegedi Kész Zrt.-nek nem ez az első nagyobb volumenű munkája, referenciái között szerepel a budapesti Kossuth tér felújítása és a pannonhalmi térkialakítás is, de a Liszt Ferenc repülőtéren is újított fel terminált, illetve épített csarnokot a Mercedesnek is.

 

A kolozsvári Szent Mihály-templom nemcsak Kolozsvár jelképe, Erdély egyik legjelentősebb műemlék épülete is. Erdély második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete-templom után), 76 méteres tornya, mely a kereszttel 80 méter, a legmagasabb erdélyi templomtorony. Azt, hogy mikor kezdték el építeni, nem tudni pontosan, a munkálatok befejezése az 1419–1437-es időszakra tehető. Az eredeti torony később, az 1511–1545 közötti időszakban épülhetett, bár kettőt terveztek, csak egy készült el. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.

A főtéri templomot rövid ideig a protestánsok, majd az unitáriusok is használták, végül visszakerült a római katolikus egyházhoz. Számos történelmi esemény színhelye volt, falai között közel ötven országgyűlést tartottak, több erdélyi fejedelmet is itt iktattak be: Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. Itt szentelték erdélyi római katolikus püspökké Márton Áront, aki 1944. május 18-án ugyanebben a templomban mondta el híres beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS