// 2026. november 7., szombat // Rezso

Kezdhetünk aggódni: a kormány szerint nem lesz adóemelés

// HIRDETÉS

Az ellenzék szerint a kormány az áfa emelésére készül, a pénzügyminiszter szerint viszont dehogy.

Ismét magyarázkodni kényszerült a kormány enyhén szólva is kaotikus gazdaságpolitikája miatt Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki szerint nem igaz, hogy a kabinet a költségvetésen a mérsékelten átgondolt béremelések miatt keletkezett lukat adóemeléssel készülnek betömni. Elsősorban az áfa emeléséről lenne szó.

A tárcavezető szerint sem a kormányban, sem a koalíción belül nem téma az adók emelése, sőt adóemelés még a jövő év tekintetében sem nem merült fel.

„Akik ilyen híreket terjesztenek, azok vagy beszámíthatatlanok vagy felelőtlenek”

– mondta Teodorovici kevéssé diplomatikusan az áfa esetleges emeléséről szárnyra kelt hírekkel kapcsolatban.

A miniszter által vagy beszámíthatatlannak, vagy felelőtlennek titulált személy nem más, mint Florin Cîţu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora és szakpolitikusa, aki szerint a kormány a jelenlegi 19-ről 20 százalékra növelné az áfát az idei év közepétől vagy legkésőbb a jövő év elejétől.

„2018-ban a költségvetés még nyert 3 milliárd lejt azáltal, hogy nem csökkent 19 százalékról 18-ra az áfa. Ezt elhalasztották. Jelenleg van egy olyan döntés a PSD-n belül, amelyet meg kell hozniuk és amelyről tudom, hogy beszélnek, hogy 20 százalékosra növekszik-e az áfa vagy sem ez év közepétől vagy jövő év elejétől. Jelen pillanatban

az áfa növeléséből származó pénzek nélkül, amelyek körülbelül 3 milliárd lejt tesznek ki, a költségvetési hiány meghaladja a 3 százalékot

(...) Az adatok azt mutatják, hogy a gazdaság egyre sérülékenyebbé válik a következő időszakban, egy negatív sokk pedig szörnyű következményekkel járna. A PSD egyetlen megoldása: csökkenti a kiadásokat és még több pénzt hoz az állami költségvetésbe, nagyobb bevételt pedig csak nagyobb adókkal lehet elérni” – vélekedett Cîţu szerdán.

Az adó, amit mindenki fizet

Az általános forgalmi adó (áfa, angolul Value Added Tax (VAT)) a forgalmi adók egyik típusa. A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie.

Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik.

A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni, vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák.

Romániában az áfa mértéke többször is változott az elmúlt években. 2010 július elsejétől a gazdasági válság miatt az addigi 19-ről 24 százalékra emelték, hogy növeljék az állami bevételeket, majd a gazdaság stabilizálódása után 2016 januárjától 20 százalékra, 2017-től pedig 19 százalékra csökkentetté. Emellett bizonyos termékekre és szolgáltatásokra – többek között élelmiszerekre, de a szállodai szolgáltatásokra és gyógyszerekre is – kedvezményes, 9 százalékos áfát vetnek ki, de van még ennél is alacsonyabb, 5 százalékos áfa, amelyet a könyvek, sajtótermékek vagy múzeumi belépők vásárlói fizetnek meg.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS