Kétezerötszáz mártír székelyre emlékeztek Madéfalván

A magyar kormány támogatásával újulhat meg Madéfalván a Siculicidium emlékműve – jelentette be szerdán a vérengzés 251. évfordulóján tartott megemlékezésen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára. A politikus az emlékműnél tartott beszédében elmondta, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság kész biztosítani az emlékmű felújításához szükséges mintegy 17 millió forintot. Potápi Árpád János kijelentette, 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az

autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja.

Hozzátette, „a megmaradás kerete és garanciája” ma is a székelyek önrendelkezése kell hogy legyen. „Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához” – fogalmazott az államtitkár. 

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere a székelyek összehangolt építkezésének a szükségességéről beszélt. „Arra az épületre, melynek falai még csak most épülnek, nem szokás kitűzni a zászlót. Nem akkor gyönyörű a zászló, mikor az építész lengeti a munkatelepen, hanem mikor a házat ékesen díszíti” – jelentette ki a polgármester. A megemlékezők megkoszorúzták az emlékművet, melynek

oszlopáról jelenleg hiányzik a restaurálásra elszállított turulmadár.

Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.