Jobb, ha nem használjuk adóügyi tanácsadónak a mesterséges intelligenciát – hírek csütörtökön

Berendelték csütörtökön az orosz külügyminisztériumba Liliana Burdát, a moszkvai román nagykövetség képviselőjét, ahol közölték vele, hogy a diplomáciai képviselet egyik tagját kiutasítják az országból.

Az orosz külügy szerint ez válaszlépés arra, hogy egy hónappal ezelőtt Románia is nemkívánatos személynek nyilvánította az Orosz Föderáció bukaresti nagykövetségének egyik diplomatáját.

A bukaresti külügyminisztérium azután döntött az orosz diplomata hazaküldéséről, hogy a román légierő vadászgépei orosz drónokat lőttek le a román légtérben. Az intézkedés előtt egy nappal berendelték a külügyhöz Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet, ahol megmutatták neki az orosz gyártmányúként azonosított lelőtt drón maradványait.

Románia egyben konzultációkra hazahívta a moszkvai nagykövetét. A moszkvai külügyminisztérium egyik képviselője ezután egy interjúban azt mondta: Oroszország nem fogja viszonozni a román félnek ezt a „teátrális gesztusát” és nem hívja haza bukaresti nagykövetét. Egyben azt is előrevetítette, hogy az orosz fél „megfelelő” választ ad az orosz diplomata kiutasítására.

Moszkva egyébként mindig tagadta, hogy orosz gyártmányúak lennének a drónok, amelyek behatoltak a román légtérbe.

Egy mesterséges intelligencia-szolgáltatás csevegőfelületén kért pénzügyi tanácsot egy romániai adófizető, de az MI javaslata rossznak bizonyult – akkor derült ki, amikor már büntetőkamatot kellett fizetni. Az esetről Ioana Dragu pénzügyi tanácsadó, a Think People külföldi munkaerő-toborzó cég számolt be a Hotnews portálnak.

A szakértő szerint egy romániai személy egy külföldi brókeren keresztül intézte pénzügyeit és az adó kérdésében kikérte az MI véleményét. A mesterséges intelligencia azt válaszolta neki, hogy a tranzakció után befizetendő adót visszatartja a bróker és folyósítja a román adóhivatalnak. A kérdező meg is fogadta a tanácsot és elintézettnek tekintette az ügyet. A tévedésre csak évek múltán jött rá, amikor az adóhivatal felszólította, hogy fizesse be az elmaradt adót és 55 százalékos késedelmi kamatot is felszámolt neki. A külföldi brókerre ugyanis nem vonatkozik a Romániában érvényes adóvisszatartási szabályzat, az adót pedig az érintett személynek kell befizetnie.

Az idézett pénzügyi tanácsadó szerint egyre több romániai adófizető fordul konkrét kérdésekkel az MI-hez, amely, annak ellenére, hogy hihetőnek és megbízhatónak tűnő válaszokat ad, gyakran téved. Ennek eredménye pedig az, hogy az emberek elmulasztják kötelezettségeiket, rosszul döntenek, amivel csak akkor szembesülnek, amikor az adóhivatal kiküldi nekik az adófizetési felszólítást.

A Think People egy másik szakértője, Alida Dragotă hasonló esetről számolt be, ebben az ügyben a külföldi osztalékadó okozott problémát. Egy romániai adófizető Írországból kapott osztalékot, ahol az összegből le is vonták a 25 százalékos adót, ő pedig az MI-vel folytatott csevegés alapján lezártnak tekintette az ügyet, Utólag derült ki, hogy az Írországgal kötött kétoldalú adóügyi egyezmény alapján Románia az ott levont adónak csak a 3 százalékát ismeri el, az érintett személynek pedig utólag kellett rendeznie a meglévő adótartozását a késedelmi kamatokkal együtt.

A zsugorfláció (angolul shrinkflation) azt jelenti, hogy a boltokban az áruknak a mennyisége csökken, de az ára ugyanaz marad. Például egy 100 grammos vajat a gyártó 80 grammosra csökkent, amit aztán ugyanazon az áron kínál.

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) most azt javasolja a vásárlóknak, hogy figyeljenek oda a polcoknál és a kasszánál, hogy elkerüljék a kellemetlen meglepetéseket.

A zsugorfláció ugyanis igen gyakran észrevétlen marad, a veők pedig esetleg csak utólag veszik észre, hogy ugyanazért a pénzért, amit korábban fizettek, kevesebb terméket kapnak. A boltokban ugyanis nincsenek külön figyelmeztető feliratok, ha egy termék kisebb vagy kevesebb lett, ez csak az árucímkén jelzett mennyiség és az ár összehasonlítása alapján deríthető ki.

Az ANPC szerint a vevőknek a zsebe bánhatja a figyelmetlenséget, különösen ha alaptermékekről van szó, amit az ember folyamatosan vásárol, az élelmiszerektől a háztartási termékeken át a piperecikkekig.

Az áruk méretének vagy mennyiségének csökkentése nem törvénysértő – hangsúlyozzák –, de ezt minden esetben jelezni kell a címkén. Akkor lesz törvényellenes ez a gyakorlat, ha a vásárlót megtévesztik téves információk feltüntetésével. Ezért azt javasolják, hogy a vásárlók hasonlítsák össze az egységárat a kilogrammonkénti vagy literenkénti árral, ami szintén szerepel az árucímkén, és ha úgy érzik, hogy megtévesztés áldozatai lettek, forduljanak a fogyasztóvédelemhez.