Izsák Balázs: Na és ha leszavazta a parlament a székely autonómiát? Megint beterjesztjük!

Nem hatja meg a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), hogy a bukaresti parlament rövid úton elkaszálta a Székelyföld autonómiájának tervezetét. Sőt: az autonómstatútum-tervezet negyedik parlamenti beterjesztésére készül azt követően, hogy kedden a román szenátus harmadjára is elutasította az SZNT által kidolgozott törvénytervezetet.

Erről Izsák Balázs, az SZNT elnöke beszélt egy szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatón. Izsák Balázs úgy vélte: nem tekinthető kudarcnak a tervezet parlamenti leszavazása, hiszen az elutasítás során a román politikai osztály kiadta az ellenérveit is. Ezek pedig a további küzdelem kiindulási pontjai lehetnek.

„Ezek az ellenérvek jelzik, hogy a székely közösség erkölcsi és szellemi fölényben van a román politikai osztállyal szemben” - jelentette ki Izsák Balázs.

Az SZNT elnöke kifejtette, hogy a törvényhozás mindkét háza a törvénykezdeményezéseket jogalkotás-technikai szempontból vizsgáló Törvényhozási Tanács véleményére építette az ellenérveit, ezek pedig nem megalapozottak. Izsák Balázs szerint az elutasítás alapjául az alkotmánynak egy megengedhetetlen és téves értelmezése szolgál. Hozzátette:

az alkotmány nem lehet ellentétes a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáival, és olyan szerződésekkel, amelyekhez Románia is csatlakozott.

Szerinte az állam egységére, és területi oszthatatlanságára azért nem lehet hivatkozni az autonómia ellen, mert az Európa Tanács (ET) 1334/2003-as határozata egyértelműen kimondja, hogy a területi autonómia nem ellentétes az állam egységével és oszthatatlanságával.

Az SZNT elnöke szerint az autonómia azért nem lehet ellentétes Románia nemzetállami meghatározásával, mert ez az alkotmány diszkriminatív értelmezését jelentené. „Emögött ott van egy hallgatólagos alkotmányértelmezés, amely úgy tekinti, hogy

nem a román állampolgárok közössége, hanem kizárólag a román nemzetiségű állampolgárok közössége Románia állami szuverenitásának a letéteményese.

Ezt nyíltan nem mondják ki, ezért nekünk az a kötelességünk, hogy leleplezzük ezt a hallgatólagos értelmezést, mert ez szembemegy a diszkrimináció tilalmával, hiszen Székelyföldön román állampolgárok kérik az autonómiát.”

Izsák Balázs elmondta, a román politikai osztály „etnikai alapú autonómiának” tekinti a székelyföldi törekvéseket, holott az SZNT törvénytervezetében egyáltalán nem szerepel az „etnikai” kifejezés. Szerepelnek viszont az etnikai és kulturális szempontok abban a hatályos román törvényben, amely 1968-ban Románia mai megyerendszerét kialakította. A törvény szerint a megyék kijelölésénél egyebek mellett az etnikai és a kulturális sajátosságokat is figyelembe vették. Úgy vélte: aki a Székelyföldi autonómia etnikai jellege ellen érvel, egy hatályos román törvényben elismert jog ellen lép fel, ami ráadásul nem is szerepel az autonómiatervezetben.

Izsák Balázs úgy vélte: az SZNT autonómiatervezetét nem azért utasította el a törvényhozás, mert hibát talált volna benne, hanem azért, mert tévesen és az ET dokumentumainak ellentmondó módon értelmezi a román alkotmányt. Ezért nem a törvénytervezet módosítása, hanem a román ellenérvek szétszedése a feladat.