// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Ismét nőket molesztáltak egy németországi fesztiválon

// HIRDETÉS

A rendőrség keresi a sértetteket és az elkövetőket.

A német városokban szilveszterkor elkövetett csoportos szexuális zaklatásokhoz és rablásokhoz hasonló esetek történtek a hét végén Berlinben a kultúrák karneválján - jelentette hétfőn a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság.

A beszámoló szerint eddig három nő tett feljelentést szexuális zaklatás miatt. A rendőrség arra kéri az esetleges további sértetteket, hogy jelentkezzenek.

Az első eset szombaton történt, a két áldozatot egy nagyobb csoport férfi körülvette és zaklatta, molesztálták őket és egyiküktől elvették mobiltelefonját.

Mire a rendőrök a helyszínre érkeztek, a csoport feloszlott, de három feltételezett elkövetőt - két török származású férfit és egy hontalan menekültet - sikerült elfogni, az áldozat pedig visszakapta mobiltelefonját.

A másik eset pénteken történt, a 16 éves áldozatot egy csoport férfi körbevette és zaklatta. Megpróbált kiszabadulni támadói gyűrűjéből, de nem sikerült, csak akkor, amikor egy férfi a segítségére sietett és megfenyegette a támadókat, hogy kihívja a rendőrséget. Az RBB szerint erről az esetről csak hétfőn szerzett tudomást a rendőrség, miután az áldozat a támadásról beszámolt az édesanyjának, aki feljelentést tett.

A Bild című lap az online kiadásában hétfőn azt írta, hogy szemtanúk szerint további csoportos szexuális zaklatások, rablások is történhettek a karneválon.

A berlini rendőrség szerint a kultúrák karneválján nagyjából 650 ezer ember vett részt, és a rendezvény viszonylag békés volt, nagyobb rendbontás nem történt. A szilveszteri támadásokhoz hasonló esetek tömegrendezvények nélkül is előfordulnak, számuk emelkedik.

A kultúrák karneválját (Karneval der Kulturen) a főként külföldiek és bevándorlók lakta Kreuzberg kerületben rendezik meg 1996 óta minden évben. A pünkösdi parádé a különböző kultúrák és népek békés együttélését, a nyitottság és az elfogadás, a tolerancia eszméit hirdeti Berlinben, ahol nagyjából 180 nemzet, népcsoport képviselői élnek együtt. A négynapos esemény az egyik leghíresebb multikulturális fesztivál a világon, népszerűsége London Notting Hill-i vagy Rotterdam nyári karneváljához mérhető.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS