// 2026. április 12., vasárnap // Gyula

Ismerik a viccet, hogy a román és magyar párhuzamosok egy pincében találkoznak?

// HIRDETÉS

Képzeljék, ez nem mindig vicc, és nem csak egyetlen poénnal végződik.

Sőt van úgy, hogy a poénnal nem is fejeződik be a magyar-román párhuzamosok találkozója a Mimesis kortársművészeti kiállításon a Bánffy-palota pincéjében.

 

Mi mást vetett volna fel 2018-ban, ha nem a román centenáriumot az Origo Kulturális Egyesület, amely idén hatodjára verbuválta össze Kolozsvár képzőművészeinek, dizájnereinek legpunkosabb csoportját, hogy tagjai a 100 év pár(huzamos)beszéd témára alkossanak: festményt, fotót, installációt, videóinstallációt, stabil és mobil képeket, talált tárgyakból kompozíciót.

 

 

Lőrincz Gyula: Ütközések

 

A felkért művészek (Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Benedek Elemér, Bob József, Burka István, Daradics Árpád, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Hideg Margit, Ioana Iacob, Kalló Angéla, Kerekes Emőke, Kuti Botond, László Zsolt, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Márkos Tünde, Matei Toșa, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Marincaș, Mocan Alexandra, Oana Pop, Peter Felix, Székely-Rafan Lucian, Sipos Sándor, Szentes Zágon, Szőcs Zoltán) érezhető lendülettel vetették bele magukat az alkotásba, a nézők viszont türelemmel vegyék be magukat a Bánffy-palota pincéjébe.

 

Egyrészt azért, mert egyszerre csak 30-35 látogató tartózkodhat a volt borospince hol tágas, hol szűkös hűvösében, másrészt mert megéri elmerengeni egy-egy alkotáson azon túl is, ha már vágjuk a poént, vagy kellően felpaprikázódtunk.

 

 

Kicsi a rakás! – dobták magukat a művészgyerekek babzsákokra és egymásra a Bánffy-udvaron, a felnőttek világával teljesen párhuzamosan | Fotók: Szabó Tünde

 

A megnyitó is türelempróbálóra sikeredett, szerencsére a Bánffy-udvar árnyékkal, kézműves sörökkel és babzsákokkal könnyítette meg a várakozást arra, hogy találkozhassunk a (nem mindig) találkozó párhuzamosokkal. 

 

„A Ceaușescu-diktatúrát követően Erdély hol a párhuzamos világok otthona (egy sokak által vizionált kelet-európai Svájc helyett), hol kisebb-nagyobb politikai és/vagy társadalmi harcok metszéspontja (lásd 1990 fekete márciusát például). 2018-ban, a gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumának évében teljes mértékben indokolt a kérdés: képesek vagyunk nyíltan szólni párhuzamos világainkról? Párbeszédet folytatni egymás kultúrájáról, egymás kultúrájának elfogadásáról?” – vázolta a kiállítás Szántai János által kidolgozott koncepcióját a megnyitón Márkos Tünde vizuális művész, az Origo Egyesület elnöke.

 

A kérdésekre a kiállító mintegy 30 művész különböző és személyes választ igyekezett adni, de azért megragadható pár közös téma, mondta Zakariás Ágota művészettörténész. Ilyen például az identitás(keresés), a többes identitás, elvándorlás, gyökerek elvesztése/megtalálása, többnyelvűség, a rálátás egyszerre több (egymással akár kapcsolatot teremtő) kultúrára.

 

 

Zakariás Ágota művészettörténész nyilatkozik Darvay Tünde mesés alakjai előtt, akik egyik képen se akarják felfedni magukat.

 

A többnyelvűség a megnyitón is hol párhuzamos volt (az alapvető információk mindkét nyelven elhangzottak), hol metszette önmagát: a két-két román és magyar kolozsvári költő felolvasását nem fordítás, hanem a BHF trió dzsesszfutamai kötötték össze.

 

Ezalatt már lebuktunk a pincébe, ahova egy darabig elkísértek a fenti ritmusok, majd teljesen lekötötte a figyelmünket Márkos Tünde barokk dallamokra előadott könnyed gerinctornája a korai Wittgensteinnak az etikai kifejezhetetleségét kifejező tételeinek előterében, vagy épp Irsai László Zsolt fehér és fekete gólyája, akik számára a fészek ugyan közös, de a perspektíva nem.

 

 

Gólyák és párhuzamos árnyékok a pincében 

 

A közhelyszerű párhuzamossági toposzok, mint a Janus-arc vagy a romániai magyar irodalom, váratlan vagy alig látható kereszteződéseket világítanak meg, miközben a párhuzamosan, de nem egyszerre cseppenő vízcseppek már-már harmonikus hangzást adnak különböző méretű és különböző módon rozsdásodó fémedényeken.

 

Kalló Angéla drazsépoénja pedig egészen zsigerivé válik egy '90-es évekbeli fotója előtt, amelyen az akkor veszélyesen pusztuló, bonchidai Bánffy-kastély előtt juhnyáj legel.

 

 

Peter Felix: Big Fish Cuisine – részlet

 

Üt még a narancsfának titulált csaláncserép vagy a térképekből kirajzolt, egymással farkasszemet néző, nagy-magyar és nagy-román hal poénja, és bőven el lehet morfondírozni a színes, egymással párhuzamos lapkák egymással szintén párhuzamos oszlopainak többszínű árnyékán, amely nyílként vezet egyik oszloptól a másikig.

 

Több poént nem lövünk le, augusztus 26-ig lehet menni megfejteni őket a Szépművészeti Múzeum udvaráról nyíló pincében reggel tíz és délután öt között.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Főtér

Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát

Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor
Krónika

„Határtalanul magyarok”. Debreceni kampánygyűlésen Orbán Viktor és Kelemen Hunor

A határon túli magyarok számára van nagy tétje a választásnak, hiszen az elmúlt 16 év nemzetegyesítési politikája hosszabb távra is garantálja az ő túlélésüket – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Debrecenben.

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix
Főtér

Vádat emeltek az elnökválasztás érvénytelenítése után uszító AUR-os képviselő ellen – hírmix

További híreink: a korábban kőolajat is szállító Traian Băsescu szerint sürgősen korlátozni kéne az üzemanyag-fogyasztást, Donald Trump pedig kihagyja a bukaresti B9-csúcsot.

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában
Székelyhon

Autószerviz gyulladt ki Csíkszeredában

Autójavító műhelyben keletkezett tűzhöz riasztották csütörtök este a csíkszeredai tűzoltókat.

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban
Krónika

Tönkretett első világháborús magyar emlékmű és hadisírok Brassó-Bertalanban

Az 1989-es rendszerváltás utáni évben megalapítottam a Wildt József Tudományos Társaságot, aminek céljai közt a matematikán kívül kulturális, történelmi örökségünk ápolása is szerepelt.

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét
Székelyhon

Felelősségre vonnák Mihai Tîrnoveanut, amiért magyarellenes uszítással gyalázta meg a húsvét ünnepét

Az unitáriusok Rómája – így emlegették régen Bölönt, amelynek vártemplomáról a Nemzet útja vezetője az állítja, hogy korábban ortodox volt. Mihai Tîrnoveanut történelemhamisítással vádolják és panaszt tesznek ellene a diszkriminációellenes tanácsnál.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS