Így néz ki belülről a kiégett váradi püspöki palota (FOTÓK)

Nehéz felbecsülni azt az anyagi és eszmei értéket, mely odaveszett a nagyváradi görög katolikus püspöki palotában szombat este keletkezett tűzben. A püspökség közleménye szerint csak a tetőzet – mely teljes egészében a lángok martaléka lett – több mint 200 ezer euróba került, ehhez adódik hozzá az első emeleti belső díszítés és berendezés, melynek minden egyes darabja műtárgy volt.

Eugen Ivuţ, a püspökség szóvivője a tűz keletkezése kapcsán rámutatott: a Szent László téri műemlék épületben nem volt áramellátás, mivel nem használták, a díszkivilágítása az utcai világításhoz volt kapcsolva. A tűz keletkezési körülményeit a rendőrség, tűzoltóság és püspökség képviselőiből álló bizottság vizsgálja. Az épületben keletkezett kár mértékét még korai felmérni, mutat rá a püspökség, ez hatalmas összeg lehet. Csak a pár éve felújított tetőzet több mint 200 ezer euróba került, úgy, hogy a tető vörösréz borítását és díszítéseit Olaszországból kapták adományként.

Míg a püspöki palota homlokzata épen megmaradt, a leggazdagabban díszített első emeleti terek építészeti elemei és díszítései teljesen vagy részben megrongálódtak a tetőzet beomlásakor és az oltáshoz használt nagy mennyiségű víztől. Erről tanúskodnak az épület belső tereit ábrázoló első felvételek is, melyeket hétfőn tett közzé a Bihar megyei prefektúra.

A képek forrása a Bihar megyei prefektúra, illetve Nagyvárad turisztikai egyesületének Facebook-oldala

Jelentős kár keletkezett a két különböző színű vaskói márványból kirakott előcsarnokban, melynek szecessziós stílusú üvegmennyezete megsemmisült a tűzben. Az enyészeté lett a szintén szecessziós bejárati bronzlámpa és falikarok, de az építtető Demetrie Radu püspöknek szentelt főkapu is odaveszett a lángokban.

Nem fogunk már gyönyörködni az épület négy különböző színű majolikakályhájában és a szecessziós, illetve neogótikus stílusú kandeláberekben sem. „Nehéz felmérni ezek értékét” - írja a püspökség, mely szerint a kivitelezését tekintve a belső berendezés mindegyik darabja műalkotás volt. Az eklektika jegyében készült főhomlokzat ablakai, az intarziás parkett, de még a bronz kilincsek is műremekek voltak.

Azt, hogy mindezekből mennyit sikerül megmenteni az utókornak, szakemberekből álló külön bizottság vizsgálja. Arra azonban nem tér ki a püspökség, hogy a Nagyvárad egyik legszebb századfordulós épületének számító, felbecsülhetetlen műkincseket tartalmazó görög katolikus püspöki palota miért nem volt bebiztosítva. A közeljövőben ellenben arra fókuszálnak, hogy meggátolják a megmaradt külső falak beomlását és elkészítsék az ingatlan felújítási tervét.

A polgármesteri hivatal és a Bihar megyei önkormányzat után hétfőn a prefektúra is segítséget ajánlott az ingatlan újjáépítéséhez és ennek anyagi támogatására kérte a nagyváradiakat is. A Bihar megyei tanács hétfőn azt is bejelentette, hogy 100 ezer lejt utal ki a sürgősségi állagmegóvási munkálatokra. Adományozásra szólított Alexandru Pugna, a művelődési minisztérium államtitkára is, aki a tragédia idején Nagyváradon turistáskodott és a Szent László téren nézte végig a pusztítást. Rámutatott, a szombat este történtek a centenárium évében egységre buzdító isteni jelként is értelmezhetők. Azt írta, hogy az épített örökség országos intézete révén a kormány is ad majd pénzt az újjáépítésre, amint megkapja a püspökségtől a dokumentációt.

Fotó: Balogh Levente

A polgármesteri hivatal már vasárnap bejelentette, hogy a görög katolikus püspökséggel közös számlát nyit, arra várja az épület felújítására szánt adományokat. Nagyváradi értelmiségi körökben is elkezdődött a mozgósítás a célból, Mircea Bradu, az ARCA könyvkiadó igazgatója például bejelentette, hogy a kiadó éves bevételének felét a görög katolikus püspöki palotának adományozza. Florica Bradu népdalénekes több kollégájával országos turnén gyűjt a főtéri ingatlan megmentésére.

Nagyvárad főterének egyik legimpozánsabb épülete, a görög katolikus püspöki palota szombaton este égett le, vélhetően egy, a díszkivilágításnál keletkezett rövidzárlat következtében. 1903-1905 között épült eklektikus stílusban a város jelentős építésze, ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján. A nagyváradi románság vallásos- és nemzetiségi életének központjaként az épület kiemelkedő történelmi fontossággal is bír.