// 2025. november 17., hétfő // Hortenzia, Gergő

Így még nem tálalták az erdélyi magyarságot

// HIRDETÉS

Angolul mondják el, hogy annyira párhuzamos Erdélyben a magyarság a románsággal, mint a katolikusok a protestánsokkal Észak-Írországban, ahol száz éve még polgárháború dúlt.

Áldozati retorika helyett korszerű társadalomtudományi eszközökkel mutatják be az erdélyi magyarságot azok a tanulmányok, amelyek most angolul jelentek meg Unequal Accomodation of Minority Rights. Hungarians in Transylvania címmel.

 

A kötetet csütörtök este mutatták be a Sapientia kolozsvári karán egy szintén angol nyelvű beszélgetéssel, ahol Irina Culic, a BBTE szociológus oktatója és Vizi Balázs kisebbségkutató, az MTA főmunkatársa kérdezte a kötet három szerkesztőjét, Kiss Tamást, Toró Tibort és Székely István Gergőt. Rajtuk kívül Bárdi Nándor és Horváth István vett még részt a szerkesztési munkában.

 

Hogy külföldön is értsék

A szerkesztők egyik célja az erdélyi magyarság monografikus bemutatása, másrészt a közösségről készült kutatások beillesztése a nemzetközi szakirodalomba, és ezzel megmutatni, hogy az erdélyi magyar problematika nem annyira egyedi, hogy azt a külföldi szakemberek ne is értsék meg (ahogy ez általános nézet volt itthon a '90-es években) – mondta el a Főtér.ro-nak Toró Tibor, a Sapientia Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója.

 

Az kifejezetten érdekes, hogy a kutatások olyan szintű etnikai párhuzamosságot mutatnak ki Erdélyben, mint a poszt-konfliktuszónának számító Észak-Írországban. Ezt például a vegyesházasságok alacsony aránya jelzi a magyar közösségen belül, ahol azt is vizsgálták, hogyan teremtjük újra ezt az etnikai párhuzamosságot anélkül, hogy a magyarság különálló, autonóm politikai intézményrendszerrel rendelkezne, és ahol a kisebbségi jogokat biztosító törvények értelmezése is folyamatosan a többség-kisebbség közt zajló politikai alku tárgya.

 

A tanulmányok az erdélyi magyarok huszadik századi történetét, nyelvhasználatát, politikai küzdelmeit, politikai tagolódását, vallási életét, oktatási rendszerét, médiafogyasztását, társadalmi és demográfiai folyamatait elemzik az etnikai társadalomszervezés szempontjából.

 

Hogyan integráljuk a kisebbségeket?

A kötettel az erdélyi magyar kutatók hangsúlyosan bekapcsolódnak az integrációról zajló nemzetközi vitába, vázolta a kutató. A domináns szakirodalom és több nemzetközi szervezet is annak az integrációnak a híve, amely a nemzeti kisebbségeket beemeli a kormányba, ahogy az nálunk is történt. A másik oldal szakirodalma azt hangsúlyozza, hogy az integrációhoz külön intézményes keret is szükséges, amit akár autonómiának is nevezhetünk. 

 

Míg a hatalommegosztásra alapuló rendszereket és problémáikat már részletesen leírták például Bosznia vagy Észak-Írország kapcsán, addig a másik modell nem kapott ilyen leírást, mondta Toró. Az erdélyi kutatók azt igyekeztek bemutatni, milyen váratlan és hosszú távú következményei lesznek az intézményi garanciák nélküli kormányra kerülésnek: 

  • hiányzik a politikai ügyekkel foglalkozó civil szféra az erdélyi magyar közösségből;
  • ha a politikai szervezet célja a szavazatmaximalizálás és a kormányzati részvétel, akkor olyan politikai nyelvezetet használ, amely nem kompatibilis azzal, amelyet a nemzetközi közösség megért;
  • sporadikus vagy épp hiányzik a külpolitikai érdekérvényesítés például következetes emberi jogi diskurzussal;
  • az etnikai határok fenntartása céljából jobban megéri az áldozati szerep (például leszedni a székely zászlót), mint megoldásokat keresni az érdekérvényesítésre (megnyerni a pert, hogy fennmaradjon a zászló).  

A kötetet a #Challenges100 nevű nemzetközi konferencián mutatták be, amely már a negyedik, kisebbségekkel és nemzetépítéssel foglalkozó konferenciája a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek és a Sapientia EMTE kolozsvári karának. A nemzetközi felhívásra dominánsan romániai és magyarországi előadók jelentkeztek, de érkeztek kutatók Írországból, Angliából, Portugáliából, Olaszországból, erős a mezőny, értékelte Toró Tibor. A konferencia pénteken folytatódik, részletes programja itt böngészhető.

Nagyjából ugyanennek a szerzőgárdának (az említett szerkesztőkön kívül Kiss Dénes, Papp Z. Attila, Csata Zsombor jegyez tanulmányokat a kötetben) írásaiból állította össze a Magyarok Romániában című kötetet tavaly Bárdi Nándor, de amikor lehetőséget kaptak rá, hogy angolul is megjelentessék, akkor Kiss Tamás irányításával szinte mindent újraírtak, átgondoltak, beillesztették az azóta lezajlott kutatások eredményeit is, mondta Toró Tibor.

 

A kötet célközönsége azok a nemzetközi szakértők, akik etnopolitikával foglalkoznak, de Toró azt nem merte megjósolni, hogy kutatási eredményeik mennyire jutnak el azokhoz a nyugati think tankekhez, amelyek meghatározzák, hogyan beszél a nemzetközi elit a kisebbségi ügyekről. A kötetet a nagy presztízsű tudományos kiadó, a Palgrave Macmillan jelentette meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Kikapott Boszniában, eltávolodott a világbajnokságtól Románia labdarúgó-válogatottja
Krónika

Kikapott Boszniában, eltávolodott a világbajnokságtól Románia labdarúgó-válogatottja

Románia labdarúgó-válogatottja 3-1-re kikapott Bosznia-Hercegovinától a világbajnoki selejtezősorozat szombat esti játéknapján, ezzel nehéz helyzetbe került a 2026-os tornára való kijutás tekintetében.

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
Főtér

Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam

A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Székelyhon

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Krónika

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után

Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton
Székelyhon

Több mint hatszázan maradtak jogosítvány nélkül szombaton

Országszerte több mint 600 jogosítványt vont be a rendőrség az elmúlt 24 órában végzett ellenőrzések nyomán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS