// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Huszonöt éves a bálványosi folyamat

// HIRDETÉS

A 25. Tusványos nemzetpolitikai jelentőségéről és legfőbb üzeneteiről tartottak ma sajtótájékoztatót Budapesten. A program egyelőre nem nyilvános, de a szervezők azt ígérik, hogy „szivárogtatnak”.

Tíz nap múlva startol Erdély legrégebbi fesztiválja, az idén 25. születésnapját ünneplő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn. Történetekből történelem – ez a közel egyhetes közéleti műhelyként is üzemelő diáktábor idei mottója, mely jelzi, nem lesz nosztalgiából hiány. A tábor legfontosabb nemzetpolitikai üzeneteit Németh Zsolt és Szilágyi Zsolt alapító atyák ismertették mai budapesti sajtótájékoztatójukon.

A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Tusványos számlájára írja, hogy a külhoni magyarság ügye és a nemzeti elkötelezettség szinte szinonimává vált. Véleménye szerint a rendezvény hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz nemzedéke, a rendszerváltó nemzedékek, valamint a külhoni magyar társadalmak és elitek között intenzív kapcsolat jött létre. Ezen találkozók keretében születtek meg az első autonómiakoncepciók, és Tusványosnak köszönhető az is, hogy „Erdély divatba jött” az anyaországban.

 

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta: a nemzetiségek közötti párbeszéd, valamint a Kárpát-medencei magyar összetartozás érzetének kialakulásában kiemelkedő szerepe van Tusványosnak. A rendezvény kormányok politikáját, politikusokat tudott befolyásolni, és számos, nemzetpolitikai szempontból fontosnak tekinthető kérdésre született válasz a fesztivál keretei között – vélekedett.

 

A július 22-27. között zajló Tusványoson a közéleti és politikai előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken kívül, kulturális előadásokra, foglalkozásokra és esti koncertekre is sor kerül.

 

Fellépnek: az Intim Torna Illegál, a Tankcsapda, a Quimby, a Heaven Street Seven, a Kiscsillag, a 30Y, Rúzsa Magdi, az Edda, a PASO, Vad Fruttik, Baricz Gergő, valamint a kihagyhatatlan ROLE.

 

A nagyszínpados koncerteken kívül még két helyszínen lesznek koncertek: a MISZSZ színpadán erdélyi és anyaországi garázszenekarok mutatkoznak be, míg a DEPO/DESIGN TERMINAL színpadán többek között fellép az Ethnofil, a Stereotrombon, a Nomád, Szakos Andrea és a Karmapirin, továbbá az Anima Sound System. 

 

Fotó: MTI

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS