Hatalmas az AUR támogatottsága, a többi párt a nyomában sincs – hírek kedden

Toronymagasan vezet az AUR, népszerűsége nagyobb, mint a PSD-nek és a PNL-nek együttvéve – derül ki az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A felmérés május 26. és 30. között készült telefonon, kérdőíves módszerrel, nem, életkor és foglalkozás tekintetében reprezentatív 1150 fős mintán, plusz-mínusz 2,9 százalékos hibahatárral.

A megkérdezettek 74,2 százaléka azt válaszolta, hogy egészen biztosan elmenne szavazni, ha most tartanák a parlamenti választásokat. A válaszolók 7,2 százaléka nem menne el szavazni, a határozatlanok aránya 6,3 százalék, 2,2 százalékuk pedig nem válaszolt erre a kérdésre.

A teljes lakosság körében az AUR a szavazatok 32,2 százalékára számíthatna. Messze lemaradva következik a PSD 14,7 százalékkal, a PNL 13,5 százalékkal és az USR 10,2 százalékkal. Az RMDSZ 3,8 százalékon áll, majd következik a SENS (2,8%), a POT (2,7%) és az SOS (2,1%).

A biztos pártválasztók körében (a megkérdezettek 84,4 százaléka) még magasabb az AUR támogatottsága, 38,1%, majd következik a PSD (17,4%), a PNL (16%), az USR (12,2%), az RMDSZ (4,5%), a SENS (3,3%), a POT (3,2%) és az SOS (2,5%).

A biztos pártválasztók és biztos szavazók körében (a minta 67,1 százaléka) az AUR után nem a PSD, hanem a PNL következik: AUR (38,8%), PNL (16,6%), PSD (15,2%), USR (13,3%), RMDSZ (4,7%), SENS (4,1%), POT (3,5%), SOS (1,8%).

Remus Ștefureac, az INSCOP igazgatója a következőket emelte ki az adatokból:

- a parlamenti többséget létrehozni képes pártok, vagyis a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ össztámogatottsága 50 százalékos, az ellenzéki alakulatoké pedig 44 százalék körüli. Az AUR ugyanolyan 38 százalékra számíthatna, mint amennyit elnöke, George Simion kapott az elnökválasztás első fordulójában.

- a PSD támogatottsága csökkenőben van a sorozatos választási kudarcok miatt.

- a PNL népszerűsége enyhén emelkedik, valószínűleg annak köszönhetően, hogy Ilie Bolojan került a párt élére.

A Hargita megyei prefektúra közölte, hogy nemsokára elkezdődik a Korond-patak vizének elterelése a múlt héten vízzel megtelt parajdi sóbánya térségében. A munkálatokról a napokban egyeztettek a tervező, a kivitelező, a vízügyi szakemberek és egy geológus részvételével – írta a Székelyhon.

Az elfogadott terv szerint a patak vizét két méter átmérőjű nagy csöveken keresztül vezetik majd, ezeken másodpercenként 20-24 köbméter víz tud majd elfolyni. A csövek stabil, földmozgások által nem érintett területen haladnak majd, a patak felső folyásán pedig ideiglenesen víztározókat alakítanak majd ki. A műszaki terv nem végleges, szükség esetén módosítani fogják a bánya helyzetére rálátó szakemberek véleménye alapján.

Bíró Barna Botond prefektus szerint az első lépés a tereprendezés, a helyszínre vezető utak kialakítása, a csöveket ezután kell még beszerezni.

Bogdan Ivan gazdasági miniszter közölte, hogy hétfő este a helyszínen beüzemeltek egy sor fejlett szkennert és berendezést, amelyekkel folyamatosan figyelik a bánya állapotát és a föld alatti eróziót. A műszeres adatokat négyóránként az ország legjobb szakértői elemzik, szerdán pedig hét európai uniós szakértő is megérkezik Parajdra, hogy a bánya megmentésének műszaki megoldásain dolgozzanak – mondta Ivan.

A miniszter szerint a régi (Dózsa-) bánya fölött vasárnap észlelt talajbeomlások nem fokozódtak és kedden sincs jelentős romlás, ami jó jel.

A sóbányát elöntő Korond-patak egyébként a Kis-Küküllőbe folyik, amelynek a napokban megkétszereződött a sótartalma. Ez azért gond, mivel a Kis-Küküllő mentén több település lakosságának – közel 40 ezer embernek – az ivóvízellátását a folyóból biztosítják.

Ezért a Maros megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség hétfőn este 30 napos készenléti állapotot rendelt el, és azt ajánlja, hogy az érintett tizenhat településen a lakosság ne fogyasszon vezetékes ivóvizet, amely egyébként háztartási célokra (mosás, tisztálkodás) továbbra is alkalmas.

A Maros megyei prefektúra szerint a Kis-Küküllőben kedden is ugyanakkora sókoncentrációt mért az Aquaserv vízszolgáltató társaság, mint hétfőn. A prefektúra közölte: konténerekből biztosítják az ivóvizet az érintett települések lakosságának.

A Kis-Küküllő sókoncentrációjának hígítására egyébként a bözödújfalusi víztározóból vizet engednek a folyóba ellenőrzött körülmények között.

Románia költségvetési hiánya egyre nagyobb, az államnak pedig egyre sürgetőbben pénzre van szüksége. Az egyik legnagyobb költségvetési rés, amin keresztül rengeteg pénz elfolyik, az adócsalás. Ennek a szintje annyira magas, hogy nemzetbiztonsági kérdéssé válhat, ha a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) következő, júniusi ülésén erről döntés születik.

Nicușor Dan államfő kedden konkrétan is beszélt erről újságíróknak:

Nicușor Dan a B9-ek vilniusi csúcstalálkozója után tartott hétfői sajtótájékoztatóján is beszélt erről a témáról. Mint mondta: beszélt Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnökkel, aki azt mondta, hogy meg fogja vizsgálni, szükséges-e módosítani a nemzetvédelmi stratégiát, hogy az kiterjedjen a nagy adócsalásokra is.

Húsz évvel ezelőtt Traian Băsescu akkor államelnök terjesztette a CSAT elé a korrupció kérdését, amit a testület aztán a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek jelentette nemzetbiztonsági veszélyekkel egyenrangú fenyegetésként kezelt.

A módosítások értelmében a titkosszolgálati módszereket bevetették a korrupció elleni harcba, amiből hatalmas és hosszú, botrányokkal tűzdelt vita alakult ki. Az alkotmánybíróság 2020 februárjában úgy döntött, hogy alkotmányellenesek a titkosszolgálati lehallgatások, amit a hatóságok addig a legfelső bíróság nemzetbiztonsági mandátumai alapján végeztek, az így begyűjtött bizonyítékokat pedig törölték a folyamatban levő ügyekben.