Furcsa ítélet a MOGYE-ügyben

Meglehetősen furcsának tűnik a marosvásárhelyi táblabíróság ítélete, amelyben a hatályos oktatási törvénnyel összhangban levőnek nyilvánította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartáját.

Az egyetem szerkezetét leíró dokumentumot a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) támadta meg 2011-ben a bíróságon. A perbe valamennyi romániai magyar párt és politikai szervezet, valamint a MOGYE magyar diákszervezete is belépett a felperes oldalán.

A per amiatt indult, mert az egyetem román többségű vezetése nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni az oktatási törvény azon kitételét, miszerint a multikulturálisnak minősülő erdélyi egyetemeknek – amelyek közé a BBTE és a marosvásárhelyi színművészeti egyetem mellett a MOGYE-t is odasorolták – létre kell hozniuk a magyar főtanszékeket, intézeteket, amelyek az intézményen belül nagyobb önállóságot biztosítanak a magyar oktatási struktúrák számára.

Amíg a másik két felsőoktatási intézményben ez nem okozott jelentősebb konfliktust, a MOGYE vezetői minden eszközt megragadtak annak érdekében, hogy halogathassák a jogszabály gyakorlatba ültetését. Mindez odáig fajult, hogy az Ungureanu-kormánynak 2012 elején kormányrendeletben kellett a magyar főtanszékek létrehozásáról döntenie, hogy rákényszerítse a rektort a törvény betartására. Az egyetem vezetése azonban ekkor azzal az érvvel tagadta meg ismét a magyar oktatási vonal létrehozását, és támadta meg bíróságon a rendeletet, hogy az sérti az egyetemi autonómiát. Az akkori ellenzék a MOGYE-döntés miatt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amelyet meg is buktatott, ennek nyomán került először hatalomra Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök és pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD), amely ma a liberálisok kilépését követően az RMDSZ-szel kormányoz együtt. Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős tárca nélküli miniszter azonban a magyar főtanszékek megalakításának előmozdítását rögzítő koalíciós megállapodás ellenére is az egyetem vezetésének retorikáját vette át, amikor arról beszélt: az egyetemi autonómia sérthetetlen, és abba a politikum nem avatkozhat be. Ezt követően az egyetem vezetőségének magyar tagjai tiltakozásul lemondtak.
Ezen előzmények után került nyilvánosságra a napokban meghozott ítélet, amely szerint az egyetem chartája megfelel a 2011-es oktatási törvénynek.

Bár az ítélet indoklása még nem ismert, néhány kérdés azért fölmerül.
Ha adott egy jogszabály, amely tételesen megemlít egy egyetemet, mint olyan intézményt, amelyben kötelező létrehozni a magyar főtanszékeket, és ezt az egyetem vezetősége következetesen elmulasztja teljesíteni, akkor az egyetem chartája, amelyben nem szerepelnek a jogszabályban megkövetelt struktúrák, milyen alapon nevezhető törvényesnek? Főleg annak fényében, hogy a másik két felsőoktatási intézményben megalakultak a magyar intézetek, amelyek létrehozását a MOGYE vezetői megtagadják.

A mostani bírósági ítélet kapcsán nehéz megérteni, hogyan felelhet meg mindhárom multikulturális intézet a hatályos oktatási törvény követeléseinek úgy, hogy kettő létrehozta a jogszabályban előírt magyar oktatási struktúrákat, egy pedig nem.