Folyik a meccs az ortodox egyházi fejesek közt, hogy kinek nagyobb a vízszentelési kapacitása...

Közeledik a vízkereszt, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, a téli ünnepkör utolsó nagy pillanata. A románul bobotează néven ismert ünnep az ortodox egyházban is igen előkelő helyet foglal el.

Ennek megfelelően Dániel pátriárka, a hazai ortodox egyház feje bejelentette: az idei vízszentelő szertartást követően (január 6.) nem kevesebb mint 20 000 üveg szenteltvizet osztanak szét a hívők között. Fél literes üvegekről lévén szó, ez összesen 10 000 liter szenteltvizet jelent. Szép!

Igen ám, de azonnal felbukkant a román ortodox egyház fenegyereke (vagy fekete báránya, ahogy tetszik) Teodosie konstancai érsek, aki bejelentette: ő 200 000 darab PET-palacknyi szenteltvizet oszt a népnek, hahó! Az összesen 100 000 liter szenteltvíz.

Ha az ember utánaszámol: a konstancai érsekúrnak kereken tízszer akkora a… vízszentelési kapacitása, mint a román ortodox egyház fejének. Elég egyértelmű az üzenet…

Ismét itt a téli vakációs időszak, az emberek kisebb-nagyobb csapatokba, egyesek hordákba verődve ismét megrohamozzák a hegyeket… és tessék, három nap se telt el az új évből, az országos hegyimentő szolgálat máris szomorú abszolút rekordról számolhat be.

Tényleg döbbenetes: január 2-án az országban dolgozó hegyimentők (530 ember) összesen 161 mentést hajtottak végre (értsd, ennyiszer riasztották őket, hogy uzsgyi, mert emberek bajba jutottak a hegyen), ami, ismételjük, abszolút napi rekordnak számít!

A bevetések során a derék hegyimentők összesen 162 emberen segítettek. Na de most tessék figyelni, jön a meredek: a 162 ember közül 100 (!) kórházi kezelésre szorult, a 100 közül 68 embert a mentő, a rohammentő és a hegyimentő egységek szállítottak kórházba, mert olyan súlyos volt az állapotuk.

És akkor nézzük, mire lehet ebből következtetni. Az első dolog az, hogy kalapot emelhetünk a hegyimentők előtt! Sajnos, több pozitívum nem jut eszünkbe. Mert ha ilyen rekordot dönt a felelőtlenség, az ostobaság, a hülyeség (már bocsánat, akinek nem inge, ne vegye magára), az nem valami üdítő. Emberek, könyörgünk, óvatosan a téli hegyen! A téli hegy nem valamiféle mall, se korzó, se wellness-szálloda, továbbá nem AI-generált mozgóképsor, sem számítógépes játék. A téli hegy elképesztően veszélyes. És ha baj esetén véletlenül nem tudja valaki riasztani a hegyimentőket, akkor annak igen könnyen halál a vége. Tehát, csak és kizárólag alapos felkészültséggel, körültekintéssel és óvatossággal vágjanak neki a téli hegynek, tisztelettel kérünk mindenkit!

A tavalyi év vége akkora nemzeti botránnyal zárult, hogy hasonlóra nem is igen akadt példa Románia recens történetében. Az államelnöki választások körüli (azóta sem igazán tisztázott) kavarás okán jelen pillanatban egy nem választott államelnöke van az országnak (nem érdemes leírni a nevét, annyira irrelevánssá vált), a feszültség ott van a levegőben, új választásokról beszél mindenki, de csak óvatosan, mert egyelőre hivatalosan senki nem jelentett be semmit… és ez az a tipikus zavaros víz, amelyben az olyan levitézlett hajdani politikai nagyágyúk váratlanul előbukkannak a kő alól, mint például Adrian Năstase ex-miniszterelnök, aki annak idején egy álöngyilkossági kísérlettel próbálta megúszni a sittet.

Újabban Năstase úr nem igazán van jelen a közéletben, legfeljebb egy-egy könyvbemutató, kiállításmegnyitó alkalmával villantja meg, hogy az ő koponyája továbbra is művelt. Továbbá blogot ír. Blogjának címe, nem olyan meglepő módon: Adrian Năstase. Nos, ezen a blogon tette közzé legújabb bejegyzését a derék Năstase úr. A bejegyzésben arról ír, hogy ő olvas. És olvasmányélményei arra ihlették, hogy életvezetési tanácsokat intézzen a néphez. Például azt, hogy:

Illetve azt is üzeni a derék Năstase úr, hogy nagyon figyeljen oda mindenki az elkövetkező államelnöki választási kampányban, nehogy valamiféle szekta tagjává váljon. Például a sapkások szektájának tagjává. Ő maga ezt úgy szokta ekerülni, hogy nem visel sapkát. Közben végig kacsingat a volt miniszterelnök, ugye, tetszik érteni az üzenetet, ugye?

Hát, köszönjük szépen, kedves Năstase! A baj az, hogy az ilyen és ehhez hasonló magvas tanácsokon, aforizmákon túl némi hiteles politizálásra is szükség van. Amelynek annak idején ön sem volt bajnoka, kedves Năstase úr! Azt is mondhatnánk, többek közt ön vetette el a szelet, amelynek eredményét, a vihart, most aratják...