Foci-vb, 21. nap: Afrika görögjei és búcsú angol módra

A 2004-es Európa-bajnok görögök módjára menetel Marokkó

A meccs stílusa: az arab catenaccio. Marokkónak összejött, ami Kamerunnak (1990), Szenegálnak (2002), majd Ghánának (2010) sem: afrikai csapatként világbajnoki negyeddöntőt nyert és a legjobb négy közé jutott. Valid Regragi keretének fele Európában született, és eddig tökéletesen játszotta a klasszikus bunkferfocit.

A meccs szomorú rekordere: Cristiano Ronaldo. Hiába lett az övé a válogatottsági világcsúcs (196 meccs), világbajnokságon többet aligha fog játszani.

A meccs Mikulása: Diogo Costa. Hiába védekezett szervezetten és fegyelmezetten Marokkó, a győztes gólt a látványosan lepkéző portugál kapustól kapta ajándékba.

A meccs fociközhelye: lövésből lesz a gól. A portugálok 73 százalékos labdabirtoklás mellett csak háromszor találták el a marokkói kaput. Jasszin Bunu köszönte szépen, és zsinórban harmadik meccsét hozta le kapott gól nélkül.

Megint egy büntetőn buktak el az angolok

A meccs Beckhamje: Harry Kane. Több mint 80 percen át óriásit játszott, első 11-esével utolérte Wayne Rooneyt az angol válogatott góllövőlistájának élén, a másodiknál viszont a 2004-es David Beckhammé változott, és kilőtte a stadionból a labdát.

A meccs boldog rekordere: Hugo Lloris. Mától ő a francia válogatottsági rekorder, és másodjára a lélektani párharcot is megnyerte tottenhames csapattársa, Kane ellen. A két gólpasszt adó Griezmann mellett ő volt a címvédő legjobbja.

A meccs leggyengébb produkciója: Wilton Sampaio. A brazil bíró látványosan kilógott lefele az európai csúcsfutballt hozó meccsen, bár nagy szerencséjére végül nem volt eredményt befolyásoló hibája.

A meccs cseppet sem hiányzója: Karim Benzema. A friss Aranylabdás csatár hiányában egyelőre a jóval kevésbé sztárolt Olivier Giroud szállítja a Kékek fontos góljait.