// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina
nyár

Figyelem, óraállítás következik! – szombati hírmix

Fotó: DeepAI

Fotó: DeepAI

Fotó: DeepAI

// HIRDETÉS

Ki is válna, de azért vezetné is az AUR-t Claudiu Târziu. A 2024-2025-ös tél is a legmelegebbek között volt Romániában.

Még egy kis szuverenista hatalomvágy

Egy ideje látszik, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) párton belül is kisebb vihar kavarog a biliben, miután Claudiu Târziu, az AUR Országos Vezetőségi Tanácsának elnöke szerint a pártból való kizárása egy olyan opció, amelyet a párt kollektív vezetősége valamikor elfogadhat, esetleg George Simion pártvezér a kollektív vezetőség kezében.

Arról beszélt, hogy ha ez megtörténik, akkor új pártot kíván alapítani. (Vajon miért nem csodálkozunk?) Sőt: Târziu azt állítja, hogy ha újabb pártot alapít, akkor 2028-ban bejut a parlamentbe.

„Teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ha egy másik pártot kell alapítanom, akkor 2028-ban bejutunk a parlamentbe, és nem csak hogy bejutunk a kormányba, mert tudom, hogy az AUR-ral kormányra kerülhettünk volna, és néhány rossz döntés miatt nemhogy nem vagyunk kormányon, de esélyünk sincs kormányra kerülni”

– mondta a politikus, aki meg van győződve arról, hogy ő lenne a legalkalmasabb a pártvezetői pozícióra abban az esetben, ha Simion veszít, hiszen ismeri a pártot kezdetétől fogva, Simionnal együtt építette fel, ismeri az összes embert, ő adta a párt doktrínáját és láthatóság terén is ott van, ahol lennie kell.

// HIRDETÉS

Târziu arról is beszélt, hogy ha Simion veszít az elnökválasztás második fordulójában úgy, hogy négy-ötmillióan szavaznak rá, akkor semmi esélye megmaradni, mivel „egyetlen pártelnök sem maradt hivatalban, aki elvesztette ezt a csatát”. Hogy Ciolacu miért van még mindig az élen? Claudiu Târziu szerint ez nem releváns, mert „Ciolacu kb. fél órára mondott le, ezt a példát pedig nem érdemes követni”.

Figyelem, érkezik a nyári időszámítás!

Nem ússzuk meg az idén sem: vasárnap, azaz holnap, átállnak az órák, amelyek meg nem, azokat mi fogjuk saját kezűleg átállítani. Hajnali 3 órakor egy órával előbbre visszük, ezzel pedig megkezdődik a nyári időszámítás.

Sajnos a jelenlegi rendszer, úgy tűnik, marad: bár felvetették az Európai Unióban, hogy el kéne vetni már ezt a folyamatos óraállítgatást, az országok nem tudtak konszenzust teremteni abban, hogyan is kellene ezt megoldani az EU területén. Eredetileg az Európai Bizottság 2018-as döntésének megfelelően önállóan dönthettek volna a tagállamok arról, hogy ki melyik időszámítás szerint éljen, de ezt a javaslatot megegyezés híján vissza is vonták.

A nyári időszámítás lényege, hogy nagyjából reggel 7 és este 10 óra között, a lakosság ébrenléti ideje alatt természetes világosság legyen, ez pedig energiamegtakarítást is jelent egyben.

A román vasúttársaság az óraállítással kapcsolatosan adta hírül, hogy mintegy 80 vonatjáratot érint az időszámítás megváltozása, részleteket, tudnivalókat a Székelyhonon lehet megtekinteni.

Ez volt a második legmelegebb téli időszak az ország történetében

2024-2025 telének éghajlati anomáliái: a második legmelegebb a feljegyzések szerint, Romániában 20 fok feletti rekordhőmérsékletekkel.

A 2024-2025-ös tél a meteorológiai mérések történetének második legmelegebbje volt, és az 1991-2020-as időszak átlagához képest globálisan +0,72°C, Európában +1,46°C hőmérsékleti anomáliát mértek.

A 2024-2025-ös tél az egyik legmelegebb volt a feljegyzések szerint, az európai átlaghőmérséklet 1,46 °C-kal volt melegebb, mint a bázisidőszakban, és a 2015-2016-os szezonnal együtt a legmelegebb tél volt a feljegyzések szerint.

Egyébként 2024 volt a legmelegebb év a feljegyzések szerint, a globális átlaghőmérséklet 15,1°C volt, ami meghaladta a Párizsi Egyezményben meghatározott +1,5°C-os küszöbértéket. Romániában 2024 decembere és 2025 januárja jóval melegebb volt a szokásosnál. Pătârlagele-ben januárban 20,7°C-os rekordot mértek, és jóval kevesebb fagyos napot.

A hőmérsékletek régiónként igen eltérőek voltak: Dobrudzsában 4 és 6°C között mozogtak, míg a hegygerinceken -4°C alá süllyedtek. A változás februárban hirtelen következett be, amikor a hőmérséklet az átlag alá csökkent.

Moldova Veche például +2,2°C-ot, Vf. Omu -11,7°C. A középső és Keleti-Kárpátokon túli térségben a hőmérséklet -4°C és 0°C között volt. Ez a hirtelen átmenet éles kontrasztban állt a tél kezdetével, hangsúlyozva az egyre gyakoribbá váló éghajlati szélsőségeket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS