// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Felpezsgett a Farkas utca

// HIRDETÉS

Megelőzte a korát, és rendesen túl is nyúlik önmagán a Farkas utcai vásár. Most már csak a vagyonos polgári réteget kell hozzá kitermelnünk.

Idén nemcsak hogy több helyszínen zajlik magyarnapos kirakodóvásár, de maga a Farkas utcai is már jóval a Farkas utca előtt elkezdődik. A vége pedig továbbnyúlik rajta. Program szerint csak ma nyílt volna, de már tegnap belakták a vásározók. Szóval ez minden idők (=az elmúlt öt év) legfarkasabb utcája.

De kezdjük az elején, mert az Egyetem utcai parkolóban kezdődik. Egy óriási kajálós sátorral. Ahol minden óriási.

 

 

Mennyi??? Te is azt látod, amit én? A rablóhús kész rablás. A flekken és a csülök meg annyi, hogy le sem merem írni. Abból megvacsorázom egy felső középkategóriás étteremben eszcájgostul, terített asztalostul, pincérestől, ahol még a budi is elit.

 

 

Az óriásság ennek a magyarországi lacikonyhának az üzleti modellje. Mindenből csak nagy van: savanyúságból, kenyérből, bográcsból, csülökből, sült paprikából, szakácsból és végösszegből. 

 

Mert egy roppant modern és bevált üzleti elv alapján adják el nekünk a hagyományos magyar konyhát. A nagy hipermarketek attól (is) nyereségesek, hogy sok és nagy darab árut halmoznak a polcokra függetlenül attól, hogy van-e épp kereslet rá. A nagy és sok termék vizuálisan és pszichológiailag úgy hat az emberre, hogy akkor is vásárol, ha történetesen nincs szüksége az illető árucikkre. Akkor is, ha mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint azt eredetileg tervezte. Ezt már rég felmérték, kimutatták: működik.

 

 

A szponzorbank reklámfigurái se kicsik.

 

 

Pista bá viszont minden méretben kapható. Kolozsváron ő is az egyetemen telepedett meg. Igazi sztár lett, ha Erdélyben valahol két magyar bádogfedőt összecsapnak, Pista bá biztosan ott terem.

 

Még egy roppant fontos dolognak ad helyet az egyetem, illetve a járdája: a fák alatti padoknak. Nagy újítás az evési kényszer nélküli pihenő, és innen azok is élvezhetik a koncerteket, akik nem tudnak másfél órákat végigállni.

 

 

És hogy miért ez minden idők Farkas utcája? Mert mindenből több van. Több a magyaros ruha, több a fajáték, több a könyv, a sátor, több a kerámia. A hagyományos is, a szépen modern és funkcionális is, és sajnos több a nemzeti giccs is. De biztos van olyan, aki attól érzi magát magyarabbnak, ha úgy kanalazgatja a vasárnapi húslevest, hogy azon átsejlik a magyar címer a korondi tányér aljáról.

 

 

Ismét eljöttek a kedvenceim, a torockói sajtok, és stratégialag jól helyezkedtek el: a borutca sarkán. Mert a boroknak idén is külön leágazást kellett nyitni, ahol már akkor zajlott az élet, mielőtt megnyílt volna az összes bódé.

 

Idén igazi szörp- és lekvárdömping van, nemcsak válogatni érdemes a standokon, hanem eszmét cserélni a befőzés és eltevés titkairól. Ehhez képest mondjuk a lángos drágább, mint Tusványoson, és nemcsak a palacsintát kerekítették szépen fel, hanem az árát is. Persze nem muszáj egészségtelen vásári kaját tömnünk magunkba, van egészséges és drága is, és 1-2 helyi étteremnek köszönhetően rezonábilis áron is fő a tokány és a gulyás.

 

 

Bár annyi tárgyat kínálnak a standok, hogy komplett háztartást fel lehetne innen szerelni, idén duvad a kultúra is a Farkas utcában. Az Akadémiai Könyvtáról lefele csak könyvstandok állnak, és kitelepült teljes gőzzel a helyi média is. Tegnap délelőtt még csak a főszervezőket igyekeztek mikrofon és kamera elé ültetni, délután pörögtek már a sztárok is a sajtósátrak között.

 

 

A vásár pedig képtelen befejeződni, legalábbis ott, ahol az utca végetér: átlóg a templom melletti keresztutcába egészen az Apáczai líceumig. Ahol aztán tényleg minden van a vintage ruháktól a kozmetikumokon át a mindenféle mütymütyig.

 

 

És idén azért is sokkal jobb, mert nem egyedül a pénz az interakció eszköze. A médiákok vadásszák a közönség hangját, az Állami Magyar Színház sátra egyenesen felszólít: ne őrizd meg a nyugalmadat, drámázz!

 

 

Sőt tombolj és táncolj, mert a Farkas utcai színpadon lépnek fel a legszexibb énekesek, táncosok és táncoktatók. És akkor az utca végén nyíló Romkertet még nem is említettük, pedig ott épül újra a kolozsvári magyar kultúra játszó és beszélgető része.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS