Fellebbez az SZNT a kisebbségellenes ítélet ellen

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint érdemes lesz fellebbezni az Európai Unió luxemburgi törvényszékén kedden kimondott - az SZNT számára kedvezőtlen - ítélet ellen.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke az MTI megkeresésére nem vállalkozott arra, hogy érdemben értékelje a luxembourgi ítéletet, de megjegyezte, hogy

olyan elemei is vannak, amelyek első ránézésre is kifogásolhatók.

Ezek közül azt említette meg, hogy a törvényszék nem látta bizonyítottnak, hogy hátrányuk származna a környezetüktől etnikai, nyelvi, kulturális vagy vallási alapon különböző régióknak a különbözőségből.

Izsák Balázs arra emlékeztetett, hogy a székelyföldi Kovászna megye és a felvidéki Debrőd önkormányzata éppen ennek a hátrányos helyzetnek a bizonyítása céljával kérte a belépését a perbe, ezt azonban a törvényszék elutasította. A bírák akkor arra hivatkoztak, hogy Kovászna megye és Debrőd község ebben a szakaszban nem érintett közvetlenül a per tárgyában.

„A törvényszék maga akadályozta meg, hogy az érintett önkormányzatok bizonyítsák a hátrányos helyzetüket, most meg kijelenti, hogy nem látja bizonyítottnak ezt a hátrányos helyzetet" - sérelmezte Izsák Balázs.

Az Európai Unió luxemburgi bíróságának kedden meghozott ítélete szerint az Európai Bizottság

jogosan utasította el az SZNT által elindított polgári kezdeményezés bejegyzését.

Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. A keddi luxemburgi ítélet abban a perben született, amelyikben két kezdeményező, Izsák Balázs és Dabis Attila támadta meg az Európai Bizottság elutasító határozatát. A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be.