// 2024. november 26., kedd // Virág
előadás

Felizzottak a diákneuronok

// HIRDETÉS

Mert elkezdődött Kolozsváron a 17. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Úgy tanácskoznak, mint a huzat. Mi megtudtuk, mit nyögünk.

Ünnepi megnyitóval kezdődött a 17. ETDK, mert az maga is ünnep - köszöntött mindenkit a kolozsvári BBTE dísztermében dr. Soós Anna rektorhelyettes, aki a Pallas lexikont ütötte fel, hogy ihletet kapjon az ünnepi beszédhez.

És megtartotta a legjobbat

Már a neten forgatja a Pallast, innen idézte, hogy az „universitas a tudományosságnak központja, hol a tudományok összességének főbb ágazatait tudós szakférfiak művelik és a tudományos életpályákra készülőknek tanítják”. De ebből a lírai rész a fontos, ezt idézte a rektorhelyettes is: „Elsőben együtt voltak az emberek: tanítók és tanulók alkották együtt az egyetemet.” 

 

Mint a TDK-n, ahol a tanárok mentorkodnak, a diákok saját kutatásaikhoz közvetlen irányítást kapnak tőlük, és vélhetően mindenki élvezi ezt a szellemi együttlétet.

 

 

Ezt az önkéntes pluszmunkát legfeljebb oklevéllel honorálják, itt épp Szabó Á. Töhötöm szakmányban szignózza őket a diákbarát tanároknak. Kemény munka, ha valaki a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet igazgatja.

 

A diákvezetők is köszöntöttek, de olyan formálisak, merevek és üresek voltak, hogy egy Heló! jobban esett volna. Hiányzott a forrásanyag. De legalább nem nyúzták el. Annyi maradt meg, hogy Talpas Botond itt is elmondta, hogy jövőre Kolozsváron zajlanak majd az OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciójának munkálatai, először a magyarországi határokon túl. 

Rekordot döntenek a diákok

idén, 327 dolgozatot mutat be 378 egyetemi hallgató, aki több mint kétszáz témavezető oktató irányításával dolgozott, munkájukat pedig 157-en bírálják el a következő 3 napban - tudtuk meg Kisgyörgy Réka programfelelőstől. A szervezők számát nem is merte említeni. 

 

Két és fél napig zajlanak a szekcióülések, vasárnap állófogadással zárul az egész buli. Közben a más városokból érkezett diákok már javában beleásták magukat Kolozsvár kocsmakultúrájába, egy részük pedig most áll fel tapsolni a harmadéves színisek vizsgaelődásának végén a bölcsészkaron.

 

Az ünnepi megnyitó az Extravaganza vonósnégyes minikoncertjétől vált extravagánssá, majd dr. Mezey Barna, az ELTE rektorának előadásától

tudományossá és emberivé.

Mert ő meg is hatódott a helyszíntől: elmondta, hogy nagyapja valószínűleg épp ugyanebben a teremben vette át annak idején tanári diplomáját, és vele kezdődött a családban az oktatói pálya, amelyet azóta sem hagytak el. 

 

Azt is elmesélte, miért egyedi a TDK hagyománya térségünkban: mert ez volt az egyetlen olyan egyetemi tevékenység a kommunizmusban, amelybe nem szólt bele az állampárt. Ezért szerették a diákok szervezni és kutatásokkal készülni rá.

 

Ő maga egyébként jogtörténész, és előadásának csak a címe volt enyhén riasztó: Regionális jogfejlődésünk európai problémái. A tartalma kifejezetten érdekes volt, azt taglalta és illusztrálta, hogy az európai jog- és társadalomfejlődésben hogyan tett szert Közép-Kelet-Európa a megkésettségre. 

 

 

A megkésettség kifejezést tisztán technikai értelemben használta, például az államszervezés itt és a többi periférián 500 évvel később kezdődött, mint a mag-Európának számító karoling birodalom területén. Amelynek nyugati felén fekszik most nagyjából Franciaország, keleti felén Németország.

 

Ez a terület szervesen fejlődött, maga találta ki, milyen is legyen a középkori keresztény európai állam- és társadalmi modell. Míg a perifériák (brit szigetek, Ibériai-félsziget, Skandinávia, Itáliai félsziget, Nyugat-Balkán, Kárpát-medence) nagyjából 500 éves késéssel láttak ehhez hozzá, és 50-100 év alatt alakultak ki a királyságok, szerveződött meg az egyház, alakították feudálissá a társadalmat vállalt kényszer hatására, létező modellek adaptálásával.

 

Ennek következményeit a mai napig nyögjük a napi politikában is. Mert az egyik következmény épp a nem autonóm társadalom, amelynek működésébe mindig felülről nyúl bele a politikai vezetés legtöbbször a jog eszközével. (A római jog jó példa a késői modellátvételre, ezt Magyarországon a reformkori értelmiségiek és politikusok vezették be. Egyes konfliktusokat még utána is Werbőczy 1514-ben befejezett Tripartitumára hivatkozva oldottak meg a bíróságok.)

 

A társadalom a saját szabályai szerint szeret működni, ami nem esik mindig egybe a jogi szabályokkal, ezért folyamatosan diszfunkciók lépnek fel, amelyeket folyamatosan korrigálni kell. Egy ilyen társadalom "igényli" is a folyamatos állami beavatkozást, bár nem feltétlenül vágyik rá. És emiatt alakult ki az elitben a messianisztikus tudat. Ezt is nyögjük, még ma is.

 

Kiváncsi lettél az előadás szaftos részleteire? Jöttél volna el. 

 

Mi pedig innen drukkolunk a diákoknak, hogy legalább ilyen érdekes bemutatókat tartsanak. Holnap reggel indul a verseny!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS