Ezt is megértük: Emil Boc a régiósítás mellett kardoskodik

Ismét előkerült Románia regionális átszervezésének kényes kérdése: a témát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere porolta le egy, a közigazgatási reformról szóló szakmai fórum meghívottjaként. A decentralizáció és a regionalizmus szükségessége mellett legutóbb az ígéretesen induló, de rövid időn belül kifulladt Nyugati Négyes megalakításakor érvelt. Akárcsak akkor, most is a regionális beruházásokra lehívható európai pénzek motiválják: az EU kohéziós politikájának megfelelően, sokkal több fejlesztést lehetne megvalósítani,

ha a megyék közigazgatási egységekbe szerveződnének, és együtt pályáznának.

Boc szerint a haladás egyik akadálya, hogy a megyék felosztása az 1968-as közigazgatási átszervezés óta nem változott. Tizennégy éve vagyunk az Európai Unió tagállama, mégis kommunista törvények alapján építjük az országot, aminek a hatása a legutolsó tanyán is érződik, mondta. Románia modernizálásához a vonatkozó törvények komolyabb reformjára van szükség, a régiók fogalmát pedig az alkotmányba is bele kell foglalni.

Kolozsvár polgármestere felemlegeti, hogy

2014-ben már volt egy próbálkozás a közigazgatás átszervezésére, de a terv megbukott az Alkotmánybíróságon.

Ugyanakkor miniszterelnöksége idején is voltak ötletek, de az RMDSZ semmilyen formában nem támogatta, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye külön régiókba kerüljön, kompromisszum nem született, így az a próbálkozás is abbamaradt.

Sokan azért nem támogatják a regionális átalakítást, mert a közigazgatás átszervezése tönkretenné azokat az érdekhálózatokat, melyek a polgármesteri hivatalok mellett például a rendőrségen vagy más hivatalokban 55 év alatt kialakultak. Ha ezek az érdekszövetségek felbomlanának, Románia végre levegőhöz jutna – fogalmazott Boc.

Odaszúrt azoknak a településeknek is, amelyek képtelenek saját magukat menedzselni,

és folyamatosan a központi költségvetéstől függnek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyes települések lakossága tartja el a saját bevételi források biztosítására képtelen területi-közigazgatási egységeket. Boc számításai szerint a 3228 településből legkevesebb 1000 a központi és a megyei költségvetésből biztosítja az alapvető szolgáltatásokat. Ebből is látszik, hogy a közigazgatási reformot már a tegnapelőtt be kellett volna nyújtani, de ehhez politikai bátorság kell – summázott az elöljáró.