Ez történt ma: úzvölgyi temető, orosz rakéták, országos korrupció

A nap jogerős ítélete: el kell távolítani a törvénytelen betonkereszteket az úzvölgyi temetőből

Törvénytelenül állították fel az ötven betonkereszteket és az emlékművet az állítólagos román katonák emlékére az úzvölgyi katonatemetőben közel négy évvel ezelőtt. A Bákó Megyei Törvényszék egy évvel ezelőtti alapfokú ítéletében megállapította, hogy a 2019 áprilisában a temetőben felállított betonkeresztek építkezési engedélye törvénytelen. Az engedélyt kiadó dormánfalvi városi önkormányzat megfellebbezte az ítéletet, de a Bákói Táblabíróság pénteken elutasította a fellebbezést. Ami azt jelenti, hogy az alapfokú ítélet jogerőssé vált, a kereszteket pedig el kell távolítani.

A pert Csíkszentmárton önkormányzata indította, miután a temetőben megjelentek a keresztek és az emlékmű. Az önkormányzatot a perben a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat nevében Kis Júlia ügyvéd képviselte.

Az úzvölgyi első világháborús katonatemetőben 2019 nyarán agresszióba torkolltak a nemzeti indulatok, miután a román hazafias szervezetek által szervezett emlékműszentelés feltüzelt résztvevői behatoltak a temetőbe, áttörve a temető kapuja előtt élőláncot alkotó székely tiltakozók sorfalát. A helyszínen a rendőrség és a csendőrség próbálta fenntartani a rendet. Az RMDSZ vezető tisztviselői azzal vádolták Hargita megye prefektusát és a belügyminisztert, hogy képtelenek voltak uralni a helyzetet.

Az utóbbi négy évben a román nacionalisták, főleg A Nemzet Útja (Calea Neamului) elnevezésű szervezet több alkalommal is rendezvényeket szervezett a katonatemetőben. Az úzvölgyi temető ügyéről korábbi részleteket itt olvashat.

A nap riadalma: orosz rakéták a román légtérben? Ukrajna: igen. Románia: nem!

Kisebb riadalmat keltett pénteken Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnokának Twitter-bejegyzése, amelyben azt állította, hogy két orosz rakéta áthaladt Moldova és Románia légterén. A román védelmi minisztérium később hangsúlyozta: nem igaz, hogy Románia fölött is elhaladtak a Kalibr cirkálórakéták.

Zaluzsnij azt írta, hogy ma, február 10-én 10 óra 18 perckor két orosz gyártmányú Kalibr cirkálórakéta átrepült az ukrán-moldovai határon, negyedóra múlva pedig a román légteret is érintve ismét az ukrán légtérben repültek tovább.

A bukaresti védelmi minisztérium szerint nem igaz, hogy a rakéták érintették volna a román légteret. A román légierő megfigyelőrendszere észlelte, hogy a Fekete-tengerről, a Krím-félsziget mellett, egy orosz hadihajóról kilőttek egy rakétát, amely az ukrán, a moldovai, majd ismét az ukrán légtérben repült, de egyetlen pillanatig sem érintette a román légteret. Repülési pályájának legközelebbi pontján a rakéta mintegy 35 kilométerre volt a román határtól – közölte a minisztérium. Azt is hozzáteszik, hogy a rakéta észlelése után a légierő két, éppen a levegőben levő MiG-21 LanceR típusú vadászgépét elővigyázatosságból átirányították az ország északi légterébe, de két perc után tisztázódott a helyzet, a gépek pedig visszatértek eredeti küldetésükhöz.

Az ukrán légierő szerint az orosz haderő pénteken hat Kalibr típusú cirkálórakétát, mintegy 35 S-300-as légvédelmi rakétát és hét, iráni gyártmányú Shahed drónt lőtt ki ukrajnai célpontokra. Ebből az ukrán légvédelem lelőtt öt Kalibr rakétát és öt drónt.

DNA-főnök: Romániában továbbra is általános a magas- és középszintű korrupció

A romániai nagykorrupció felszámolására, legalábbis visszaszorítására létrehozott korrupcióellenes ügyészség (DNA) a Laura Codruța Kövesi vezetése alatt, 2013 és 2018 között élte fénykorát. A DNA ügyészei korábban elképzelhetetlen számú bűnvádi eljárást indítottak állami és önkormányzati tisztségviselők, miniszterek, intézményvezetők, politikusok, üzletemberek ellen. Igaz, az ügyek jelentős része árnyékra vetődés volt, mivel sok vádlottat később felmentett a bíróság. Kövesi 2019 szeptemberétől az Európai Ügyészség főügyésze, a DNÁ-t pedig 2020 februárjától Crin Bologa vezetése alatt működik.

Bologa újabb főügyészi mandátumot nyerhet a DNA élén, miután ő az egyike annak két jelöltnek, akik az új intézményvezető kiválasztásának második szakaszába jutottak (a másik jelölt Ionuț Voineag ügyész).

Crin Bologa nemrég interjút adott az Europa FM rádiónak (az interjú átiratát pénteken tette közzé honlapján a DNA), és elmondta, hogy Romániában bizony továbbra is általánosan elterjedt jelenség a magas- és középszintű korrupció. Jelenleg is igen sok a feljelentés, rengeteg a folyamatban levő ügy, vagyis a korrupció továbbra is erőteljesen jelen van a romániai társadalomban. A riporter kérdésére, hogy ha a DNA erőteljes tevékenységének sok éve után is ilyen elterjedt a korrupció, az vajon nem az intézmény kudarcát jelzi, Bologa azt mondta a DNA feladata nem a korrupció megelőzése, hanem a visszaszorítása, felszámolása. A korrupció megelőzése oktatással, neveléssel társadalmi intézkedésekkel történik, ami az állam feladata az életszínvonal emelésével. Ha a DNA nem lenne, talán nem látszana a korrupció sem Romániában, ezért ez az intézmény létfontosságú – tette hozzá.