Európa tanácsi jelentéstevő: a román állam biztosítsa a többnyelvűség költségeit

Magyar Anna, az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöke szerint pénzbe kerül a többnyelvűség, és az Európa Tanács (ET) készülő jelentése és ajánlása minden bizonnyal azt fogja kérni a tagállamoktól, hogy

világos szabályokat alakítsanak ki a többnyelvűség költségeinek a biztosítására.

A Csongrád megyei közgyűlés alelnöke – aki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának az alelnöki tisztségét is betölti – annak a jelentésnek a raportőreként érkezett Székelyföldre, amelyet az Európa Tanács (ET) készít az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartája elfogadásának a 25. évfordulója alkalmából. Székelyföldi tapasztalatairól Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön.

Magyar Anna a sajtótájékoztatón elmondta: úgy érzékelte, hogy a Kovászna megyei önkormányzat

törekszik a magyar nyelv használatára, de lehetőségei korlátozottak,

és „mintha gúzsba kötve táncolna”. A raportőr korábban a Kovászna megyei Gidófalván (Ghidfalau) járt – ahol egy jogerős bírósági ítélet következtében el kellett takarni a polgármesteri hivatal homlokzatán a Községháza feliratot –, magyar civil szervezetek képviselőivel találkozott, és Sebastian Cucu prefektusnál, a bukaresti kormány Kovászna megyei megbízottjánál is látogatást tett. Utóbbiról azt mondta, hogy a prefektus jól képviselte a román kormány álláspontját, és valamennyi konkrét kérdésére jogi érvekkel alátámasztott választ adott.

A raportőr úgy vélte:

Románia csak az első lépést tette meg a kisebbségi nyelvhasználat biztosítása terén

azzal, hogy ratifikálta, és ezzel jogrendje részévé tette a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. Szerinte további lépések szükségesek a kisebbségi nyelvek védelmében.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: 149 civil szervezet és egyházközség közös petícióját adta át a raportőrnek. Ennek aláírói azt kifogásolták, hogy idén csak egynyelvű, román pályázati űrlapon folyamodhattak önkormányzati támogatásért. A megye önkormányzatának a prefektus felszólítása nyomán kellett lemondania a több éve használt kétnyelvű pályázati ívekről.

Tamás Sándor kijelentette: Romániában a nyelvhasználati viták nem egyenrangú felek között folynak. Az egyik oldalon az állam képviselői, a másikon az állampolgárok állnak, és az utóbbiak lehetőségei korlátozottak. Kijelentette: akkor oldódnának meg a nyelvi viták Romániában, ha

a magyar nyelvet is regionális hivatalos nyelvnek ismernék el.

Hozzátette: az Európai Unió egyes tagállamaiban több évtizede meghozták a hasonló döntéseket, Románia azonban adós maradt ezzel. Tamás Sándor úgy vélte: a többnyelvűség költségeit nem a megyei és helyi önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk, hanem az államnak kellene átvállalnia.