Erdély élen jár az oltási kampányban, de a Székelyföld még mindig csúnyán lemaradt

Vitán felüli, hogy Erdély élen jár a koronavírus-járvány leküzdését szolgáló oltások beadásában: igaz ugyan, hogy a legnagyobb Bukarestben az oltakozási kedv, de a megyék versenyében messze az erdélyi, bánsági és partiumi régió vezet. Az első helyen álló Bukarestben a május 14-i adatok szerint már a lakosság több mint 40 százaléka kapott oltást, míg a második helyen Kolozs megye áll, közel 36 százalékkal. Jól áll még a 29 százalék közelébe eljutott Szeben illetve Brassó és a 28 százalék környékén tanyázó Temes is. Fehér, Szilágy, Szatmár, Hunyad, Máramaros és Bihar ugyan nem ennyire lelkes, de itt is 20 százalék fölötti az átoltottság. Ezzel a régió sokkal jobban áll Dél-Romániánál, a sor végén viszont egyértelműen Moldva kullog, ahol Suceava megyében például még a 14 százalékot sem éri el az átoltottság. Az erdélyi büszkeséget egyetlen dolog rontja el, az azonban nagyon. A túlnyomó többségben magyarok lakta két székely megye,

Hargita és Kovászna ugyanis „Moldva-díjas”:

Hargita megyében ugyan már meghaladta a 18 százalékot, de Kovászna megyében csak 15 százalék fölötti. Ezzel pedig ott állnak a legelmaradottabb moldvai régió szintjén, ami nem túl nagy dicsőség. A szakemberek a moldvai helyzetet többek között az ottani szociális, oktatási és gazdasági helyzettel magyarázzák. A régió a legszegényebb az országban, az intézmények alig működnek, így az oltással és a járvánnyal kapcsolatos helyi szintű tájékoztatás is hagy kívánni valót maga után.

Az egészségügyi rendszer is nagyon leromlott, így aztán nincs min csodálkozni.

A Székelyföld kapcsán viszont azért talán mégsem ennyire rossz a helyzet – viszont nagyon úgy tűnik, hogy a székelyek nagyon fogékonyak a különféle oltásellenes összeesküvés-elméletekre. Esetleg egy kicsivel megnyugtatóbb magyarázat lehet, hogy csak ki akarnak várni. De sokáig már remélhetőleg a saját érdekükben és a többiekében sem halogatják az oltás beadatását.