// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Erdély egyes települései ideálisak régi időket idéző filmek forgatására

// HIRDETÉS

Erről a Dankon és Kolozsváron forgatott, A szerelem története című film rendezője, Radu Mihăileanu beszélt, míg a film főszereplője, Derek Jacobi karrierje egyik legnehezebb időszakát idézte fel.

A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál egyik barátságos helye a Főtéren kialakított TIFF Lounge, ahol nemcsak a filmnézés „fáradalmait” lehet kipihenni, hanem ráérős közönségtalálkozók keretében a fesztivál meghívottaival – színészekkel és rendezőkkel – is lehet diskurálni.

 

Az idei TIFF Lounge eddigi vendégei voltak:

  • Mihai Chirilov fesztiváligazgató, aki arról beszélt, milyen kritériumok alapján válogatják ki a TIFF keretében levetített több mint kétszáz filmet;
  • Armand Assante amerikai színész, aki a The Wanderers (rendezte: Dragoș Buliga) világpremierjére érkezett tíz év után ismét Kolozsvárra, így többek között a megváltozott városról alkotott benyomásairól is beszélt;
  • valamint  Radu Mihăileanu rendező, forgatókönyvíró és Derek Jacobi brit színész, akik az egy nappal korábban bemutatott A szerelem története (The History of Love) című filmről árultak el kulisszatitkokat.

A hétfő este, Kolozsvár Főterén mintegy háromezres közönség előtt bemutatott filmet – mely Mihăileanu első angol nyelvű rendezése – részben Kolozsváron, illetve a Kolozs megyei Dankon forgatták. Nem véletlen tehát, hogy a TIFF az alig több mint félszáz lakossal rendelkező településen is szervez egy ingyenes szabadtéri vetítést június 7-én, szerdán. Remélhetőleg az jobban sül el, mint a kolozsvári díszbemutató, amit beárnyékolt, hogy a vetítés idején a városvezetés beengedte a lezárt főtéri útszakaszokra az autós forgalmat.

A szerelem története Nicole Krauss azonos című nagy sikerű könyvének filmes adaptációja: három generációt, hat évtizedet és több kontinenst átívelő szerelmi történet. A cselekmény a második világháború idején egy lengyel kisvárosból indul, ahol két fiatal szerelembe esik, de a háború elszakítja őket egymástól. Hetven évvel később New Yorkban kerül elő a szerelmüket elmesélő titokzatos könyv, mely összekapcsolja a fiát kereső idős férfit és a regény női főhőséről elnevezett 14 éves kislányt.       

A filmet a már említett Dank mellett Kolozsváron – a román állami színházban, a Sétatéren, a BBTE kémia karának épületében, a neológ zsinagógában – , Bukarestben, Montreálban és New Yorkban forgatták. A közönségtalálkozón Radu Mihăileanu elmondta: előző filmforgatásai alapján jól tudta, hogy egyedül Erdélyben és a Máramarosban vannak még olyan falvak, amelyek hitelesen mutathatnak a vásznon egy több mint hetven évvel ezelőtt játszódó történet helyszíneként, mégis két hónapig keresték az ideális települést.

Dank egyedülálló egész Kelet-Európában, ahol nagyon jó körülmények között forgathattak. A helyiek minden nap pálinkával, szalonnával, és jó ízű paradicsommal kínálták a filmeseket, magyarázta Mihăileanu. Hozzátette: Kolozsvárra Tudor Giurgiu csábította a stábot, és olyan jól sikerült a forgatás, hogy szívesen visszatérne más filmmel is. 

Radu Mihăileanu magyaráz

A Bukarestben született, de a 1980-as évek óta Franciaországban élő rendező elmondta: maga is zsidó családban született, 96 éves édesapjával máig nagyon közeli kapcsolatot ápol, például mindig ő az első, aki elolvassa forgatókönyveit. Bár filmje meglehetősen filozofikus kérdéseket boncolgat a szerelemről, saját rendezői munkája során nem a lehetséges interpretációkkal foglalkozott, hanem a történetmeséléssel – mondta.

A 78 éves Sir Derek Jacobi a brit színházi és filmes világ meghatározó alakja. Több mint 90 filmben  szerepelt, legismertebb alakításait a Kis Dorritban, a Gladiátorban, A király beszédében nyújtotta. Kolozsváron mégis elsősorban színházi szerepeiről beszélt, különösen a William Shakespeare Hamletjéről, melyben annyira elmélyült, hogy két évig nem tudott újra színpadra állni. Amikor négyszázadjára bújt a dán királyfi szerepébe, és elérkezett a híres Lenni vagy nem lenni-monológhoz, elfelejtette a szöveget. Szerencsére a gyakran játszott darab szövege olyan mélyen rögzült az agyában, hogy önműködő módon sikerült elmondania, de olyan hatással volt rá az eset, hogy egy ideig kerülte a színpadot – vallotta be a színész.

A közönségből érkező kérdésre válaszolva Jacobi kifejtette: számára minden szerep egyforma. „Minden dráma komédia, és minden komédia dráma is egyben” – fogalmazott. A színház mégis nagyobb kihívást jelent számára, mint a filmes szereplés, hiszen a színpadon a színész teljes fizikai és szellemi mivoltában jelen van, míg a mozgóképeken csak töredékesen.

A színész nosztalgiával beszélt pályafutásáról, szívesen és türelemmel válaszolt a közönség kérdéseire is. Legközelebb Dankon találkozhatnak vele a rajongók. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS