// 2026. szeptember 22., kedd // Móric

Erdély, a Bánság és a Partium a gazdaság motorja

// HIRDETÉS

Büszkék lehetünk: a rangos Forbes magazin által összeállított tízes toplistán, amely a leginkább beruházóbarát romániai városokat városokat veszi számba, többségben vannak a Kárpátokon inneni települések. Az első ötben három is van. Meg a másodikban is.

Hat erdélyi, partiumi illetve bánsági város is fölkerült arra a toplistára, amelyen a Forbes gazdasági magazin a tíz, befektetésre leginkább alkalmas romániai várost lajstromozza, de még az első ötben is három ilyen város található. Az első helyen a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező kétmilliós főváros, Bukarest áll, a dobogón viszont a Bánság, majd Erdély fővárosa következik, azaz Temesvár és Kolozsvár. A negyedik helyre egy Kárpátokon túli „versenyző” – Ploiești –  „futott be”, azonban a következő helyezett ismét csak a mi „színeinket” képviseli: Nagyvárad az ötödik, befektetésekre leginkább alkalmas város.

A további sorrend: Konstanca, Nagyszeben, Brassó, Pitești és Arad.

A sorrend kialakításakor tíz kritériumot vettek figyelembe. A számadatoknál a regionális bruttó hazai terméket (GDP), az egy főre eső bruttó hazai terméket, az átlagos keresetet, a munkanélküliség helyzetét és a külföldi beruházásokat vették alapul.

Emellett beszámított az infrastruktúra színvonala, a lakóingatlan-állomány, az üzletpolitika, a munkaerő-piacot is  érintő oktatási szegmens és a helyi önkormányzatok beruházók iránti nyitottsága.

Bukarest azért került az első helyre, mert a főváros termeli meg az ország GDP-jének 20 százalékát. Itt található az aktív vállalkozások 24, illetve az összes romániai munkavállaló 21 százaléka. Az egy főre jutó bruttó hazai termék 16 717 euró, a nettó átlagbér 2470 lej, a regionális GDP 148,9 milliárd lej, a munkavállalók száma pedig 822 ezer fő.

Temes megyében az egy főre jutó GDP 10 711 euró, a nettó átlagbér 1772 lej, a regionális GDP 32,6 milliárd lej, a munkavállalók száma pedig 210 100 fő.

Kolozs megyében 7 227 euró az egy főre jutó bruttó hazai termék, a nettó átlagbér 1796 lej, a regionális GDP 22,2 milliárd lej, és 187 200 munkavállaló van.

Bihar megyében az egy főre jutó GDP 6384 euró, az átlagbér 1214 lej, a regionális GDP 16,7 milliárd lej, és 257 200 munkavállalót tartanak nyilván. A Forbes szerint a Partium fővárosa az európai uniós alapokból megvalósított fejlesztések és a magánberuházások révén ért el ötödik helyezést a tízes toplistán.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden
Főtér

Georgescu-támogatók hergelték erőszakba a juhtenyésztők bukaresti tüntetését – hírek kedden

Több millió ember nyugdíját rosszul számolták ki – derül ki egy vizsgálatból, amit a nyugdíjpénztárnál végeztek.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
Krónika

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Főtér

Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros

Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson
Székelyhon

Személyautó és motorkerékpár ütközött Csíkkozmáson

Motorossal ütközött egy személyautó Csíkkozmáson az egyik útkereszteződésnél vasárnap délelőtt – jelentette a helyszínről kollégánk. A baleset helyszínére mentőt riasztottak a sérült ellátására.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
Krónika

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás
Székelyhon

Nem diéta, hanem szokásváltás: így segít a tartós fogyásban a finomhangolás

A szigorú diéták helyett apró, fenntartható változtatásokra épít Negoiță Robert sporttáplálkozási szakértő módszere. Tapasztalatai szerint a tartós fogyás kulcsa nem a megvonás, hanem a fokozatos szokásváltás.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS