Elhunyt Günter Grass

Hétfőn reggel elhunyt Günter Grass Nobel-díjas német író, költő. A 87 éves irodalmárt egy lübecki kórházban érte a halál.

A Wikipédia jellemzése szerint Grass a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője volt –, szobrász, festő és grafikus. Művészi pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte. Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Szülővárosa – Danzig, mai lengyel nevén Gdansk -, fiatal kori élményei, a második világháború eseményei mély nyomokat hagytak benne; visszaemlékezései számos regényének alapjául szolgálnak.

1959-ben A bádogdob című regényével a második világháború utáni német irodalom élvonalába került és világirodalmi rangot vívott ki magának. Versei, drámái és regényei új aspektusból – emberi életek, népek és népcsoportok sorsán keresztül – mutatják be a nemzetiszocializmust, mint a 20. század botrányát, valamint a felejtés és a bűn témáját. Legismertebb művei A bádogdob mellett – a teljesség igénye nélkül - a Macska és egér, a Kutyaévek, A patkánynő, illetve a Ráklépésben.

Grass írói hírneve lehetőséget adott számára, hogy közéleti személyiségként hangot adjon politikai nézeteinek. Már az 1960-as évektől támogatta Németország Szociáldemokrata Pártját, majd Willy Brandt beszédírója lett. Politikai nézeteivel gyakran botrányt keltett: a két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen; felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.

Hetvenkét éves korában, 1999-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták azzal az indoklással, hogy „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. Grass írásait a dicsérő szavak mellett sok kritika is éri obszcén jelenetei vagy politikai megnyilvánulásai miatt.

2006-ban nemcsak a német, hanem az európai közéletben is nagy vihart kavart Günter Grassnak az a kései beismerése, hogy a második világháború során a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fegyveres alakulatánál, a Waffen-SS-nél szolgált. Múltjának felfedését széles körű vita követte az író háború utáni Németországban betöltött szerepét mint erkölcsi tekintélyt illetően.

Számos izraeli szervezet bojkottot hirdetett műveire, mert a zsidó államot elítélő verseket is publikált.