Elfuserált tervezés: a Cantacuzino-kastély udvarán és egy ingatlan hetedik emeletén is keresztülvezet a Comarnic–Brassó autópály

Az Erdélyt Romániával, azaz Bukaresttel összekötő autópálya Brassó és Comarnic közötti szakaszának már régen készen kellene lennie, ha mindenki végezné a dolgát. Pénz is lett volna rá, most mégis ott tartunk, ahol tíz évvel ezelőtt. Miért? Mert inkompetens szakemberek és döntéshozók – az egymás váltogató kormányok és szakminiszterek – mindent elszúrtak a projekttel kapcsolatosan, amit csak lehetett. A jelenlegi közlekedési miniszter, Lucian Bode kedd este a Digi24 hírcsatornán magyarázkodott, hogy miért van szükség a tervek újrakészítésére. Állítása szerint a sztráda megvalósíthatósági tanulmánya nem volt megfelelően elkészítve, így az a Bușteniben található Cantacuzino-kastély udvarán és a tervezés óta felhúzott egyik ingatlan hetedik emeletén is keresztülvezet. Olyan építési engedélyeket bocsátottak ki időközben, melyek megakadályozzák az autópálya felépítését, ezért új útvonalat kell találni. A Comarnic–Brassó közötti autópályát öt szakaszra osztották, a Comarnic közelében található 7 kilométeres szakaszt lesz a legkönnyebb megvalósítani, mert nem kell hozzá az Európai Bizottság engedélye. A többi szakasz újratervezését 24-30 hónap alatt végzik el a szakemberek, majd a szerződések aláírása után 3 évbe telik a kivitelezés. Legalábbis most ezt mondja Bode. Az év elején Victor Ponta volt kormányfő azzal támadta az Orban-kormányt, hogy minden procedúrát eltörölt, miközben a 2014-ben már elkezdődhettek volna a munkálatok, ha Traian Băsescu akkori államfő nem kavar be. A DNA nem talált semmilyen korrupciógyanús ügyletet a sztráda körül, ettől függetlenül a szakasz építése hosszú ideig stagnált emiatt. A finanszírozási szerződést végül 2019 májusában, Viorica Dăncilă írta alá, aki akkor azt mondta, hogy a kivitelező megbízása után négy évvel járható lesz a szakasz. A szóban forgó sztráda azért fontos, mert népszerű hegyvidéki üdülőtelepeket tenne elérhetőbbé a bukarestiek számára, de építési költségei – éppen a domborzati viszonyok miatt – rendkívül magasak. Bode számítása szerint 1,2 milliárd euró forog kockán. Az is említésre érdemes, hogy az eredeti tervek szerint a szakasz működtetését részben magánvállalkozásokra bíznák. A közlekedési miniszter is belátja, hogy a romániai autópálya-építés azért nem halad, mert az illetékes országos és helyi hatóságok nem képesek az együttműködésre, és ezzel európai támogatásokat kockáztatnak. Jól illusztrálja ezt a Déva és Lugos közötti szakasz, ahol a medveátjáró kérdése szolgálta az évekig tartó vita alapját. Bode javaslata szerint egy tízéves tervre van szükség, amely összehangolja az autópálya-építéssel kapcsolatos elképzeléseket, konzultálva az összes közpolitikai szereplővel.