// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Elena Udrea 3,5 millió eurós kártérítést fog fizetni a Hidroelectrica-ügyben - keddi hírek

// HIRDETÉS

Volt belügyminisztériumi alkalmazott és tartalékos ezredes működtetett egy embercsempész hálózatot. Így szavazhatunk, ha külföldön élő román állampolgárok vagyunk.

3,5 millió eurós kártérítést kell fizetnie Elena Udreának

Ahogy Juhász Gyula költő emlegette híres versében: „milyen volt szőkesége, nem tudom már” – emlékeznek még Elena Udrea miniszterasszonyra? Nos, úgy tűnik, az igazságszolgáltatás emlékszik, őkelme ugyanis még börtönben van, de kissé változik körülötte a légkör.

Elena Udrea volt turisztikai miniszter végül megúszta a Hidroelectrica-ügyet (ha valaki fel szeretné frissíteni az emlékezetét az üggyel kapcsolatban, megteheti itt), amelyben azzal vádolták, hogy közel ötmillió dollárnak megfelelő összegű kenőpénzeket fogadott el, miután a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította a perújítási kérelmet. A bírák elutasították Udrea fellebbezését is, ami azt jelenti, hogy meg kell fizetnie a 3,5 millió eurós kártérítést az ügyben – írja a News.ro.

Elena Udrea és Dan Andronic újságíró ellen 2017. december 20-án emeltek vádat a DNA ügyészei befolyással való üzérkedés és pénzmosás, illetve hamis tanúzás miatt. A volt miniszterasszonyt azzal vádolják, hogy ötmillió dollárt követelt Bogdan Buzăianu üzletembertől, hogy cserébe közbenjárjon a Hidrolectrica és az ő cége közötti szerződés fenntartása érdekében.

Borul a bili: volt belügyminisztériumi alkalmazott és tartalékos ezredes keveredett embercsempész-botrányba

Van annak azért valami diszkrét bája, ahogy itt Kelet-Európában működnek a dolgok, látszólag a legösszeférhetetlenebb tisztségek és tevékenységek boronálódnak össze… Ahogy történt most is. A Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség – a DIICOT – munkavállalói vízumokkal üzérkedő embercsempész hálózatot leplezett le, amely ráadásul a bevándorlási hivatal korrupt, megvesztegetett alkalmazottait is bevonta a tevékenységébe.

Hogy miért olyan az egész, mint egy bonyolult narratív szálakkal ellátott vérbeli balkáni bűnügyi regény? Mert a bűnszervezetet nem más hozta létre, mint egy volt román belügyminisztériumi alkalmazott, aki 2022 óta tartotta fenn a hálózatot. Ez az ember hét, külföldi munkaerő importjával foglalkozó céget alapított a közelmúltban, de a munkaközvetítői feladatokat enyhén szólva másképp látta el: a munkavállalói vízummal behozott migránsoknak megkönnyítették a bejutást a schengeni övezetbe, ha borsos áron megfizették ezt nekik. A hét cég közül néhányat egy nyugalmazott ezredes irányít, aki állítólag nyugdíjba vonulása után nagy összegekhez jutott egy külföldi munkaerőt alkalmazó cégen keresztül - állítják az ügyészek.

A G4Media portál úgy tudja, hogy több belügyminisztériumi tiszt is érintett, őket koordinálta a korábbi belügyi alkalmazott a fiktív munkaszerződésekhez juttatott bevándorlók ügyében. A razziák célpontjai az Aradi Bevándorlási Főfelügyelőség és a Krassó-Szörényi Bevándorlási Főfelügyelőség intézményei – ezek alkalmazottai állítólag szemet hunytak a migránsok vízumának lejárta felett, akiket nem utasítottak ki az országból.

A román hírportál korábban arról cikkezett, hogy a korrupcióba fulladó Romániában milyen sürgős  és gyors jogalkotási beavatkozásra lenne szükség annak érdekében, hogy a hadsereg, a rendőrség és a titkosszolgálatok különleges nyugdíjasai számára kifejezetten tilos legyen bizonyos tevékenységeket folytatni a nyugdíjba vonulásuk után, és tilos legyen bármilyen fellépniük az állam ellen, amely vaskos nyugdíjakat fizet nekik.

Június 9-én minden külföldön tartózkodó romániai állampolgár szavazhat…

…bármelyik szavazóhelyiségben! A külügyminisztérium kedden jelentette ezt be – az európai parlamenti választásokon minden külföldön szavazati joggal rendelkező román állampolgár - függetlenül attól, hogy lakóhelye, tartózkodási helye vagy ideiglenes tartózkodási helye külföldön van-e, élhet ezzel a jogával.

A külügyminisztérium képviseletében Iulian Ivan arra hívta fel a figyelmet, hogy külföldön kicsit más időkeretben fog zajlani a szavazás: a tengerentúli szavazás szombaton 22 órakor kezdődik az első szavazóhelyiség megnyitásával az új-zélandi Aucklandben, és 34 órán át tart időzónánként, az utolsó tengerentúli szavazóhelyiségek június 10-én, hétfőn, közép-európai idő szerint reggel 8 órakor zárnak. Az utolsó szavazóhelyiségek az Egyesült Államok nyugati partján és Kanadában zárnak be.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS