Egy volt SRI-tiszt ellen született meg az első, holokauszttagadás miatti ítélet, de kérdéses, mekkora elrettentő erővel bír

Történelminek nevezhető ítéletet hozott a bukaresti táblabíróság, amely először marasztalt el egy vádlottat holokauszttagadás miatt.

Igaz, nehéz lenne kijelenteni, hogy a bíró a törvény teljes erejével sújtott le, mivel csak megrovásban részesítette a vádlottat.

Aki nem más, mint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt ezredese, Vasile Zărnescu, aki egy 2014-es írásában a 20. század legnagyobb csalásának nevezte a holokausztot.

A táblabíróság döntésével enyhítette a bukaresti 3. kerületi törvényszék alapfokú ítéletét,

amelyben az 13 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a volt hírszerzőt.

Romániában 2002 óta számít büntetendőnek a holokauszt tagadása, vagyis húsz évnek kellett eltelnie az első ítéletig.

Az egyik, az antiszemitizmus megfigyelésével és az ellene való közdelemmel foglalkozó szervezet igazgatója, Maximiliam Marco Katz szerint a szerinte túl enyhe ítélet nevetségessé teszi a hatóságok által az antiszemitizmus elleni küzdelem terén eddig bejelentett előrelépéseket.

Úgy vélte,

az ítélet elfogadhatatlan és botrányos, ezért a kormány antiszemitizmus leküzdéséért felelős képviselőjének lépnie kell az ügyben.

Az érintett, Alexandru Muraru ugyanakkor úgy véli, az a lényeg, hogy a bíróság kimondta a vádlott bűnösségét.

A megrovás a legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény, méghozzá nevelő jellegű intézkedés. A bűncselekmény elkövetőjének erkölcsi elítélését jelenti, más, ténylegesen bekövetkező joghátrány nélkül. Legfontosabb célja, hogy az elkövetőt törvénytisztelő magatartásra intse és nevelje.