// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Drámai délután volt Tusványoson

// HIRDETÉS

Nem voltak könnyű helyzetben a kultúrára (is) szomjazó táborlakók csütörtökön. El kellett dönteniük, a kortárs dráma vagy az irodalmi folyóiratok érdeklik őket jobban.

Bár egymáshoz igen közeli időpontban kezdődött a kortárs magyar drámáról szóló beszélgetés és a csíkszeredai Székelyföld folyóirat 200. lapszámának bemutatója, mi megkíséreltük a majdnem lehetetlent: mindkettőn ott lenni.

A Magyar Teátrumi Társaság és a Békéscsabai Jókai Színház impozáns belterű, jurtaszerűen berendezett sátrában kezdtük a kulturális feltöltődést. Itt szerencsére két igen jó humorú íróember cserélt eszmét a kortárs magyar drámáról: György Attila és Székely Csaba.

Azaz cserélt volna, mert beszélgetőtársuk, Fekete Péter békéscsabai színházigazgató elég messziről futott neki a témának. Mégpedig a finanszírozás, az állami kulturális pénzelosztó rendszerek rejtelmei felől. Miből él a mai dráma- és prózaíró, miféle pályázati lehetőségek vannak a pályakezdő tehetségek számára, 

anyagi szempontból megéri-e irodalmat művelni, 

mikor kapták az első honoráriumukat és mire, az elő- vagy utófinanszírozást kedvelik-e inkább, s egyáltalán hogy áll az irodalom és a költségvetés viszonya? Némi joggal jegyezte meg tréfásan György Attila, hogy kicsit APEH-vizsgálatra emlékezteti a procedúra. A tanulság: aki szeretne meggazdagodni, annak nem az irodalom a megfelelő életpálya.

 

 

Az irány jó: György Attila, Fekete Péter és Székely Csaba drámáznak

 

Székely Csabának viszont mindig is az volt az álma, hogy abból éljen meg, amit szeret csinálni, és Lengyelország példáját idézte, ahol egy neves drámaíró és rendező által létrehozott drámalaboratóriumnak köszönhetően a régió legtöbb kortárs színdarabját mutatják be évente. Ami azt is jelenti, hogy drámaírásból megélni nem teljesen lehetetlen vállalkozás. Ő egyébként emlékszik az első, drámaíróként elkövetett sorára is, nem találnák ki, így hangzik: Igyál még!

 

A drámai hatást egy kisfiú tetézi be, aki spontán magánszámot ad elő a porond közepén, de alig cseng le a vastaps, rohanunk tovább, és konstatáljuk, hogy közben ismét eleredt az eső, valamint Tőkés László is megérkezett a táborba.

 

A Tilos kávéház sátrában ismét György Attilával találkozunk, aki azért sietett át ide a másik rendezvényről, mert kettős minőségben, házigazdaként és a Székelyföld szerkesztőjeként van jelenése. Rajta kívül Fekete Vince és Molnár Vilmos képviseli a folyóiratot, amely 

a kétszázadik számához érkezett.  

Fekete Vince elmondja, hogy a jubileumi lapszámot a Székelyföld-díjas írók (közel hatvanan) különböző műfajú írásaiból állították össze, a jelenlévő szerzők – a szerkesztőkön kívül Sántha Attila és Lakatos Mihály – fel is olvassák a műveiket.

 

Az esőzés miatti komor hangulat elűzése végett a ház ajándékaként osztogatott szilvapálinka mellett mindjárt jobb felidézni és meghallgatni az indulás körüli történeteket, és örülni annak, hogy a Székelyföld ezt is megérte.

 

Mert megérdemli.

 

Fotók: Szabó Tünde

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS