Csütörtöktől szabad sört inni a focimeccseken, az elnök kihirdette a törvényt – hírek szerdán

A lakosságnak aggasztóan nagy része esetében vált törékennyé a demokratikus értékek iránti kötődés, viszont a többség továbbra is hisz bennük – kommentálta Remus Ștefureac, az INSCOP Research közvélemény-kutató igazgatója a legújabb felmérésüket.

A július közepén készült, szerdán ismertetett közvélemény-kutatás során megkérdezettek 47,2 százaléka akkor is a demokráciát választja, ha az néha több konfliktussal és politikai vitákkal jár.

A válaszadók 46,3 százaléka azonban úgy véli, egy kevésbé demokratikus rendszer jobb, ha rendet és stabilitást biztosít.

A demokrácia támogatói közül a legtöbben (86%) USR-szavazók, majd következnek a PNL (72%), a PSD (53%) és az AUR (34%) támogatói. A demokrácia-pártiak korosztályos felosztása azt mutatja, hogy a 18-29 éveseké a legnagyobb arány (58%), majd következnek a 60 évnél idősebbek (47%), a 30-44 évesek (45%), végül a 45-59 éves korosztály (43%). A magasabb iskolai végzettségűek és a városon élők nagyobb arányban támogatják a demokráciát.

Viszont 60,6 százalék fontosabbnak tartja a hatalom demokratikus ellenőrzését, akkor is, ha a döntéshozatal lassúbb. 29,5 százalék szerint fontosabb a gyors döntéshozatal, akkor is, ha a hatalom kevésbé kontrollálható demokratikusan.

A döntési gyorsaságok a demokrácia elé helyezők aránya azonban a fiatal korosztályok esetében magasabb, mint az idősebbeknél: 34 százalék a 30-44 éveseknél, 30 százalék a 18-29 éveseknél, míg a 45-59 évesek esetében 26 százalék, a 60 pluszosoknál pedig 28 százalék.

Remus Ștefureac szerint e két attitűd közötti feszültség azt mutatja, hogy Romániában sérülékeny a demokratikus kultúra, amelyben a társadalomnak közel a fele hajlandó lenne lazítani a demokratikus elveken, amikor úgy érzi, hogy azok nem biztosítanak elegendő rendet, hatékonyságot és stabilitást.

Kazahsztán ideiglenesen lezárta a CPC-vezetéket, amely a Kaszpi-tenger északkeleti részéből orosz területen át a Fekete-tenger partján működő terminálhoz szállította a kőolajat. Ez a tengerparti létesítmény Kazahsztán legfőbb export-terminálja, ahonnan a tartályhajók több országba szállították a kazah kőolajat.

A közép-ázsiai ország azután döntött a CPC-vezeték leállítása mellett, hogy nemrégiben több tartályhajót is támadás ért a Fekete-tengeren, ezért a tengeri kőolajszállító cégek szüneteltetik az olajszállítást az orosz Novorosszijszk kikötő közelében működő termináltól.

A döntés érzékenyen érinti Romániát, mivel az ország kőolajszükségletének legnagyobb részét kazahsztáni olajból fedezik, ez az olaj pedig az említett terminálon keresztül, tengeri úton érkezett.

Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter a helyzetre reagálva óvatosan fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján. A tárcavezető azt mondta: a kormánynak figyelnie kell az üzemanyagárakat, és ha válsághelyzet alakul ki, például megugrik az ár, akkor lépnie is kell, amit meg is fog tenni.

A miniszter szerint óvatosan kell eljárni ebben a kérdésben, mivel egy elhamarkodott árszabályozási kísérletnek rossz hatása lehet a gazdaságra. Egyes országok hat vagy kilenc hónapra hoztak ilyen intézkedéseket, amelyek utólag rossznak bizonyultak és a hatásuk még súlyosabban érintette a lakosságot.

Ciprian Cherciu energiaügyi szakértő azonban azonban arra figyelmeztet, hogy a helyzet komolyra fordulhat. Románia ugyanis kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát Kazahsztánból fedezi. Olyan 10-15 százalék jön Azerbajdzsánból, ezen kívül van még 20-25 százaléknyi saját kitermelésű kőolaj, de ez igen kevés – magyarázta a szakértő a Digi24 televízióban.

Románia viszonylatában a legfontosabb kőolajvezeték éppen a most leállított CPC, alternatív útvonalak pedig nem léteznek – mondta Cherciu. Ezért Romániát az iráni háborús helyzet kevésbé érinti, mint a többi országot, amelyek iráni olajat használnak.

Van még egy kőolajvezeték, a BTC, amely Azerbajdzsánon és Georgián keresztül érkezik a törökországi Ceyhan terminálhoz, de azon jelenleg is érkezik az azeri olaj és csak igen kis részét lenne képes átvenni a kieső kazah vezetéknek.

A szakember szerint reális a romániai üzemanyag-drágulás vagy akár az üzemanyagválság esélye. A romániai üzemanyaggyártó cégeknek vannak ugyan vésztartalékaik, de nem lehet tudni, hogy a mostani leállás meddig tart, egy, két vagy három hónapig.

Nicușor Dan államelnök kihirdette azt a törvényt, amely engedélyezi az alkoholfogyasztást a stadionokon és sportcsarnokokban.

A csütörtökön életbe lépő jogszabály módosítja a 2008/4-es számú törvényt, amely a sporteseményeken történő erőszakos cselekmények megelőzéséről szól.

A korábbi törvény megtiltotta a szeszes italok árusítását és fogyasztását a sporteseményeken. A mostani módosítás szerint azonban a továbbiakban árusítani és fogyasztani is lehet olyan alkoholos italokat, amelyek szesztartalma nem haladja meg az 5,5 százalékot. Ez azt jelenti, hogy kezdődhet a sörivás a lelátókon, ugyanis a Romániában forgalmazott legtöbb sörféle ebbe a kategóriába esik.

Az ilyen italokat csak fedél nélküli műanyag vagy papírpohárban lehet majd árusítani. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a prémium páholyokra és a VIP-részlegekre, ahová a bejutás ellenőrzött – ott bármilyen szeszes ital felszolgálható és fogyasztható, nem csak papírpohárból.

A törvény továbbra is tiltja az ittas személyek beengedését a sporteseményekre, a szervezőknek pedig jól látható helyeken tájékoztató feliratokat kell elhelyezniük, amelyek a felelős alkoholfogyasztást hirdetik.