// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Csíkban már a TIFFszeredára hangolódnak

// HIRDETÉS

Jövő héten Csíkszereda is fesztiválozik. A TIFFszereda Nemzetközi Filmfesztivál az otthon, a család, a párkapcsolat témáira fókuszál.

Július 2–6. között második alkalommal rendezik meg a TIFFszeredát Csíkban. Az ötnapos rendezvény idején közel 40 művész-, dokumentum- és játékfilm lesz látható, kiállítások, koncertek, kerekasztal-beszélgetések és néző–filmalkotó találkozók gazdagítják a programot.

A szervezők a város vezetőivel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondták: a TIFFszereda fórum a szakmabeliek számára. Hangsúlyt fektet a magyar filmes alkotások széleskörű ismertetésére, a magyar és román alkotók közti párbeszédre, ugyanakkor filmművészeti oktatásban részesít iskolásokat. Célja értékeket felmutatni: nemcsak filmben, hanem képzőművészetben, építészetben, könyvkiadásban is. Ennek jegyében a TIFFszereda rendezvénykínálatát olyan eseményekkel bővítették, mint például a Kós Károly – Opera Omnia című vándorkiállítás, Bajkó Attila Meseoázis vagy Demeter Márta ÉNkép MÁSKÉPP című tárlata, illetve Zakariás Erzsébet Janovics, az erdélyi Hollywood megteremtője című könyvének a bemutatója.

Magyar dokumentum- és játékfilmek seregszemléje

Az EducaTIFFszeredán 5–8., illetve 9–11. osztályos diákok vesznek részt. Míg a kisebbek neves tanárok vezetésével a rajzfilmkészítés technikáját sajátíthatják el, a felső tagozatosok a filmesztétikai beszélgetések után erdélyi zenekarok számára fognak videoklipeket készíteni elismert szakemberek irányításával.

 

A TIFFszeredán bemutatott 22 nagyjátékfilm közül több alkotás nemzetközi filmfesztiválon nyert díjat, a Stockholm című film pedig az idei kolozsvári TIFF nagydíjas alkotása. A dokumentumfilmes nap idén kétszer annyi filmmel jelentkezik, mint a tavalyi TIFFszeredán: a fesztivál első napján, július 2-án 16 alkotás fut a vásznon egész nap – ezek közül egy-egy film Márton Áronról, Posztler Györgyről, Kós Károlyról, Nagy Imréről, illetve Korniss Péterről készült portré. Ezekre a vetítésekre a belépés ingyenes.

 

A TIFFszeredára a Jegymester (jegymester.ro, biletmaster.ro) hálózatán keresztül lehet elővételben jegyet vásárolni: az online felületen 10 lejbe kerül egy belépő, diákok és nyugdíjasok számára 8 lej, helyszínen pedig 12 lej. A nyitóvetítésre 15 lej a belépőjegy ára.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS